- Az SZDSZ bejelentette, hogy kilép a kormányból, május elsejétől nagy valószínűséggel kisebbségi kormányzás lesz Magyarországon. Kezdjük talán az okokkal. Ön szerint mi vezetett a koalíciós szakításhoz?

- Egyértelműen a kormányzás sikertelensége, a hat év kudarcsorozata a valódi ok. Az MSZP és az SZDSZ is tudja, hogy nagy bajban vannak, hiszen a népszavazás eredménye azt mutatja, hogy a választópolgároknak alig több mint 15 százaléka tartja elfogadhatónak az elmúlt másfél év kormányzati lépéseit. Gyurcsány Ferenc a népszavazás előtt ugyan többször is kijelentette, hogy március 9-e után március 10-e következik, tehát el sem tud képzelni olyan népszavazási eredményt, amely jelentősen megváltoztatná a kormánypártok politikáját, a választópolgárok azonban megmutatták, hogy mégiscsak képesek a parlamenti ciklus közben is új irányt szabni az eseményeknek. Az MSZP és az SZDSZ egyébként általában is próbálja jelentéktelennek láttatni az önkormányzati, európai parlamenti választások és a népszavazások politikai jelentőségét, és ezeknek közjogilag valóban nincs is hatásuk a kormányra, de azt ők is nagyon jól tudják, hogy legkésőbb két év múlva országgyűlési választások lesznek, tehát nem lehet a végtelenségig a népakarattal szemben kormányozni. Nyilvánvaló, hogy a most meglévő támogatottságukkal nem lehet választást nyerni, ezért a népszavazási eredmények hatására most már azon megy a vetélkedés az MSZP és SZDSZ között, hogy melyik tudja jobban elhatárolni magát az eddigi közös kormányzásuk kudarcától. A koalíciós szakítás is ennek a folyamatnak a része, és ebből a szempontból nincs is jelentősége, hogy melyik párt lépett először és hogy egyeztették-e a lépéseiket.

- És mi lehet a vége? Kisebbségi kormányzás 2010-ig?

- A koalíciós szakadás és az ennek révén létrejövő kisebbségi kormányzás is a népszavazási eredmények hatására megindult folyamatok következménye. A népszavazás után még három hét sem kellett, és már kiderült, hogy a kormány elveszíti a parlamenti többségét. A szocialisták már új kormányprogramról beszélnek. Ez azt mutatja, hogy a népszavazás alapjaiban rengette meg a kormányt, nagyon rövid idő alatt nagyon komoly változások történtek. Semmi okunk nincs azt hinni, hogy az első lépés után máris stabilizálódik a helyzet, még sok váratlan fordulat történhet az eddigi kormánypártok háza táján. A kisebbségi kormányzás tehát már csak a bizonytalanság miatt sem jó megoldás. Senki sem tudja, hogy meddig marad a helyén ez a kormány, ezért Magyarország ma nem számít komoly tárgyalópartnernek Európában.

- Igaz, hogy Magyarországon még nem volt kisebbségi kormányzás, de sokak szerint Európában egyáltalán nem szokatlan ez a megoldás. A sajtóban leginkább Csehországot szokták pozitív példaként emlegetni. Magyarországon mennyire lehet működőképes a kisebbségi kormányzás?

- A kisebbségi kormányzás egy kicsit csalóka kifejezés, hiszen a törvényjavaslatok elfogadásához továbbra is többség kell, a kisebbségi kormányzás tehát nem lehet működőképes külső támogatók nélkül. Ebből a szempontból döntő jelentőségű, hogy mi vezetett a kisebbségi kormányzás kialakulásához, és hogy miért van szükség a fenntartására. Csehországban valóban többször volt kisebbségi kormányzás, méghozzá azért, mert van egy viszonylag erős kommunista utódpárt, amivel senki sem volt hajlandó együttműködni. Miután a szociáldemokraták és a polgári pártok is ugyanabból a rendszerváltó reformmozgalomból nőttek ki, inkább támogatták több cikluson át egymás kisebbségi kormányzását, mint hogy be kelljen vonni a kormányzásba a kommunistákat. Ebben a helyzetben logikus volt a kisebbségi kormányzásról megállapodni rögtön a választási eredmények ismeretében, hiszen nyilvánvaló, hogy egy néhány hónappal később megtartott előrehozott választáson is ugyanazok az eredmények születtek volna, tehát azt követően sem lett volna egyik oldalnak sem többsége. Ez tehát a tartósan működőképes kisebbségi kormányzás modellje. Nálunk azonban gyökeresen más a helyzet, hiszen a kisebbségi kormányzásra éppen azért kerül sor, mert a kormány elvesztette a társadalmi támogatottságát, majd ennek hatására elvesztette a parlamenti többségét is. Az MSZP-nek nincs többsége a parlamentben, az összes többi párt pedig vagy eddig sem akart, vagy éppen most döntötte el, hogy ezentúl nem akar együttműködni vele a kormányzásban. Ebben a helyzetben sokkal nehezebb a kisebbségi kormányzás, mint Csehországban, de ami talán ennél is fontosabb, hogy nálunk szükség sincs rá. A parlamenti többség éppen a társadalmi támogatottság elvesztése miatt szűnt meg, ezért nálunk az előrehozott választások szilárd parlamenti többséget és erős legitimációval rendelkező kormányt eredményeznének. Magyarországon tehát egyáltalán nem szükségszerű a kisebbségi kormányzás, csupán arról van szó, hogy az eddigi kormánypártok félnek a demokratikus megmérettetéstől. Ezért ragaszkodnak a ciklus kitöltéséhez még azon az áron is, hogy a két év semmittevéssel súlyos károkat okoznak az országnak.

- Említette, hogy a törvényalkotáshoz mégiscsak parlamenti többségre van szükség, még ha a kormány kisebbségi lesz is. Ön szerint hogyan fogja az MSZP biztosítani a többséget a törvényjavaslatok elfogadásához? Elképzelhetőnek tartja, hogy gyakrabban kezdeményeznek együttműködést a Fidesszel?

- Egyelőre nem tudjuk, hogy az SZDSZ milyen gyakran fog az MSZP-vel együtt szavazni. Sőt, ezt valószínűleg még ők maguk sem tudják, nyilván sok függ az SZDSZ rendkívüli tisztújításától is. Valószínű, hogy Gyurcsány Ferenc megpróbál majd az együttműködésre kész államférfi szerepében feltűnni, s ezzel a felelősséget legalább részben az ellenzékre hárítani. Elképzelhetőnek tartom, hogy az eddigieknél is gyakrabban fog ötpárti egyeztetéseket kezdeményezni, de mivel a rendszerváltás óta ő az egyetlen miniszterelnök, aki valójában soha egyetlen kérdésben sem akart megegyezni az ellenzékkel, a tárgyalásoknak valószínűleg nem sok haszna lesz.

- Orbán Viktor is nyilatkozta, Ön is utalt rá, hogy az előrehozott választás hozhatna megoldást. Ugyanakkor látjuk, hogy az Országgyűlés feloszlatásához nincs meg a többségi akarat, ez nemcsak a mai kormánypártoknak, de az MDF-nek sem érdeke. A közvélemény-kutatások szerint azonban a választópolgárok nagy többsége az előrehozott választásban látná a kiutat. Mit lehet ilyenkor tenni, hogy lehet a népakaratnak érvényt szerezni?

- Az MDF elnöke már kijelentette, hogy támogatnák az előrehozott választásokat, szerintem ők meg is szavaznák, még ha kockázatos is a számukra, hiszen nem biztos, hogy elérnék a parlamenti küszöböt. Az Országgyűlésben azonban az MSZP-nek és az SZDSZ-nek van többsége, ezért amíg ők egységesen kitartanak a folytatás mellett, addig nem érdemes kezdeményeznünk a parlament feloszlatását. Az ő felelősségük, hogy meddig tart ez az agónia, két évig is lehet húzni, de minden nappal egyre jobban leszakadunk nemcsak Nyugat-Európától, hanem már a régiós versenytársainktól is. Ezt látják az emberek és ez vissza fog hatni az MSZP megítélésére is. Én bízom abban, hogy előbb-utóbb az MSZP-ben is egyre többen belátják, hogy a kisebbségi kormányzással járó sodródás nemcsak hogy nem javít, hanem még ronthat is a népszerűségükön, ezért valójában nekik is érdekük az előrehozott választás.

- A népszavazás eredményeként az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban is változott az MSZP álláspontja. Már nem több-biztosítós, sőt már nem is több pénztáras rendszert, hanem csak területi alapon szervezett egészségbiztosítást szeretnének. A Fidesz támogatni fogja a már elfogadott egészségbiztosítási törvény módosítását?

- Ez a törvény a kormány kudarcsorozatának szimbóluma. Az egészségbiztosítási törvényt kétszer szavazták meg név szerinti szavazással, hiába tiltakozott a szakma, hiába tiltakoztak a civilek, a kormány még az egyeztetésekre sem volt hajlandó. A népszavazás hatására valóban megvilágosodtak, az MSZP most már úgy látja, hogy semmi szükség a magántőkére az egészségügyben, ezért jelentősen át akarja alakítani, gyakorlatilag vissza akarja vonni azt a törvényt, amelynek elfogadását Gyurcsány Ferenc nemrég még a kormányzati ciklus legnagyobb eredményének nevezte. A szocialistákkal ellentétben nekünk vannak kiérlelt elképzeléseink az egészségügy átalakításáról, ezért az ő átgondolatlan és folyamatosan módosuló javaslatukat semmilyen formában nem fogjuk támogatni.

- Munka, tudás, tulajdon - ezek lesznek az MSZP új kormányzati programjának sarokkövei. Mi a Fidesz véleménye ezekről az elképzelésekről?

- Ezek a mindenkori kormány alapvető feladatai, a miniszterelnöknek nem a kormányzati ciklus félidejében kellene ezekről programot hirdetnie. Érdemes talán onnan kezdeni, hogy 2002-ben a szocialisták 400 ezer új munkahelyet ígértek. Ebből persze semmi sem valósult meg. A 2006-os országgyűlési választás előtti hónapokban is sokat hallottunk minden párttól arról, hogy hogyan oldaná meg a foglalkoztatás, az oktatás kérdéseit, hogy segítené elő ezeken keresztül Magyarország felzárkózását, polgárosodását. Sajnos ezeknek az eszmecseréknek nem sok értelme volt, hiszen Gyurcsány Ferenc később zárt ajtók mögött a párttársainak beismerte, hogy végighazudták a választási kampányt. Ezt követően a kormánykoalíció pártjai elfogadtak egy olyan kormányprogramot, amely számos ponton ellentétes volt a szocialisták választási programjával. Most, miután kiderült, hogy a kormányprogramot képtelenek végrehajtani, a bukás beismerése helyett Gyurcsány Ferenc ismét új programot hirdet. Az előzmények ismeretében ennek még akkor sem lenne jelentősége, ha a legalább abban biztosak lehetnénk, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja, amit mond. Az őszödi beszéd óta viszont tudjuk, hogy ahogy közeledik a választási kampány, egyre kisebb az esélye, hogy megismerhetjük az MSZP valós terveit. A Fidesznek viszont határozott elképzelései vannak a foglalkoztatás bővítésére és az oktatás fejlesztésére, ezeket tavaly decemberben az Erős Magyarország című alapprogramunkban nyilvánosságra is hoztuk. Programunk a www.fidesz.hu és a www.jovonk.hu honlapról is letölthető.

- Két hónapja Gyurcsány Ferenc a parlamentben még arról beszélt, hogy 250 milliárd forintos mozgásteret lát az adócsökkentésre. Lendvai Ildikó a veszprémi sajtótájékoztatóján már azt mondta, hogy ebből 100 milliárdot elvitt a népszavazás. Hogy kell ezt érteni? A Fidesz szerint elképzelhető az adócsökkentés a jelenlegi gazdasági helyzetben is?

- Egy demokráciában az embereknek joguk van megmondani, hogy mire akarnak költeni és mire nem. Magyarország megítélésének nem a népszavazás ártott, hanem az, hogy a kormányfő nem hajlandó levonni a megfelelő politikai következtéseket, és emiatt elhúzódó politikai válságra lehet számítani. Ez a bizonytalanság valóban százmilliárdokba kerülhet az országnak. A Gyurcsány Ferenc által említett 250 milliárd Ft-os mozgástér azonban nem is létezett, hiszen az államháztartási hiány a tavalyi csökkenés után is még mindig nagyon magasnak számít európai összehasonlításban. Mi egyébként filozófiai értelemben sem értünk egyet azzal, hogy az adócsökkentés egy szociális vívmány, amit akkor lehet megtenni, ha van rá pénz. Az adócsökkentés egy gazdaságpolitikai eszköz, ami nem következménye, hanem előfeltétele a gazdaság növekedés beindításának. Érdekes módon rajtunk kívül ezt az összes közép-kelet-európai országban belátták. Igaz, hogy a Fidesz programjában az adó- és járulékcsökkentés már akkor szerepelt, amikor még senki sem vezette be a régióban, de most már nem is lenne különösebb bátorság meglépni. Látjuk, hogy milyen eredmények vannak ott, ahol meghozták az általunk is javasolt intézkedéseket, és a bőrünkön érezzük a szocialisták gazdaságpolitikájának következményeit is. Van összehasonlítási alap és meglehetősen látványos a különbség.

- Ahhoz, hogy a Fidesz megvalósíthassa a programját, először is kormányra kell kerülniük. Lát Ön erre reális esélyt 2010 előtt?

- Az Országgyűlés mandátuma 2010-ben jár le. A 2006-os választások eredményeként nincs többségünk, választói felhatalmazás nélkül pedig nem vállalunk kormányzati szerepet. Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a jelenlegi kormány a helyén marad 2010-ig. Ígérni én sem tudok mást, de ezt a következtetést is megalapozatlannak tartom, hiszen egy évvel ezelőtt senki sem számított arra, hogy a népszavazáson 3,3 millió igen szavazat születik és arra sem, hogy ennek nyomán felbomlik a kormánykoalíció. A politikában gyakran történnek előre nem látható események. A gazdasági, szociális és politikai válság miatt nagyon nagy az esélye, hogy hamarosan további váratlan fordulatok fognak történni, de hogy ezek előrehozott választásokhoz vezetnek-e, azt ma még senki sem tudja megmondani. Annyi biztos, hogy mihelyt az eddigi kormánypártok soraiból húsz képviselő úgy dönt, hogy nincs értelme folytatni, akkor három hónapon belül előrehozott választások lesznek. Mivel nem tudjuk, hogy ez mikor következik be, folyamatosan készen kell állnunk a kormányzás átvételére. 1998 és 2002 között már megmutattuk, hogy képesek vagyunk növekedési pályára állítani az országot, a mai kormányzati eredményekhez képest az akkoriak már-már meseszerűnek tűnnek. Azóta szövetséggé bővültünk, létszámban és tapasztalatokban is gyarapodtunk, kiérlelt szakpolitikai programokkal, felkészült politikusokkal és szakértőkkel várjuk a kormányzati felhatalmazást.