Az úgynevezett Arraiolos-csoport első munkaülésről beszámolva a magyar államfő lényegesnek tartotta, hogy a Lisszaboni Szerződés új politikákat is bevezet, például a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés vagy az energiaügy terén. Hasonlóképpen fajsúlyos változás a tudás, a kutatás és az innováció szabad mozgása is. Az eszmecserén elhangzott, hogy az unió nem zárkózhat be, hanem foglalkoznia kell globális gondokkal és kihívásokkal is, mint amilyen most az élelmiszerválság, vagy a klímaváltozás és a nemzetközi terrorizmus.

Szó volt arról is, hogy az egyes országokban hogyan haladnak a ratifikálási folyamatok. Az igazi nagy kérdés azonban az, hogy a hatályba lépés után milyen lesz a végrehajtás, miként sikerül a szerkezetet tartalommal megtölteni - mutatott rá Sólyom László. Az államfők megvitatták, hogyan lehetne a szerződést közelebb vinni a polgárokhoz.

Úgy tűnik, vannak olyan országok, amelyek számára a reformszerződés a maximumot jelenti, mások számára viszont olyan alap, ahonnan tovább lehet lépni - fogalmazott Sólyom, hozzátéve, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik. Hangsúlyozottan foglalkoztak az elnökök a környezetvédelemmel, hiszen az érinti az EU összes működési területét, beleértve a versenyképességét is.

Sólyom László kétnapos eszmecserén vesz részt a stájerországi székvárosban, amelynek házigazdája Heinz Fischer. Rajtuk kívül Horst Köhler német, Aníbal Cavaco Silva portugál, Tarja Halonen finn, Giorgio Napolitano olasz, Valdis Zatlers lett és Lech Kaczynski lengyel államfő van jelen a fórumon.