fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Drága kormányunk
2008. május 5., 07:21
Itt van például Gyenesei István, a somogyi kiskirály, aki sok mindennek tekinthető, csak jobboldalinak nem.

Lubickolt a pártállamban, és oly ügyesen lavírozott az új világban, hogy a 2006-os önkormányzati választásokon már tíz "saját" mandátumot szerzett a Somogy Megyei Közgyűlésben. Begyűjtötte a nagyatádi kerület egyéni országgyűlési képviselői mandátumát is, ami országos bravúr volt, hiszen csak ő tudott függetlenként nyerni 2006-ban.

Gyenesei somogyi trónusát elsöpörte az őszödi beszédet követő 2006-os önkormányzati fideszes cunami, amelynek másfelől sokat köszönhet, ugyanis mostani "párhuzamos MSZP"-je, a Somogyért Egyesület tíz megyei mandátumából kilencet a Gyurcsányból kiábrándult, ám a Fideszre azért nem voksoló kistelepülésiek juttattak neki.

Gyenesei István "független" lelkületébe az Országgyűlés honlapján olvasható önéletrajza enged bepillantást, amely szerint munkahelye "1973-85. KISZ és az MSZP (sic!) megyei és központi apparátusa", amit 1986-ban, 38 évesen megyei tanácselnökségre cserélt, és e poszton is maradt újabb húsz évig (kivéve a '94-98-as ciklust). Szóval a képviselő a végtelenül független politikus mintapéldánya, akit most miniszteri bársonyszékkel kínált meg a kisebbségi kormányzásra készülő Gyurcsány Ferenc. Nem akármilyen: önkormányzati miniszter lészen a somogyi Gyenesei. Egy szavazat, egy bársonyszék.

Csakhogy 2006 óta történt ez meg az Somogyban is. Például jó észbe venni, a Somogyért Egyesület annyira elképesztő formáció, hogy a húsz mandátummal éppen nem többségi Fidesz-KDNP-szövetség kénytelen a tízmandátumos MSZP-vel együtt kormányozni a megyét, mert a Gyenesei-csapatnál "még ők is jobbak".

Az új somogyi vezetőség kivizsgált némely öröklött ügyeket a hosszú-hosszú Gyenesei-korszakból, és talált ezt-amazt. Két (de lehet, hogy három - vagy még több) ügyben meg is tették a feljelentést, illetve a bejelentést. Az ügyészség, a rendőrség lépett is már. Kezdenek kibomlani a Gyenesei-világ szálai. Itt, a Magyar Hírlap hasábjain a minap ismerkedhettek meg az olvasók a baráti média megteremtésének és működtetésének Gyenesei-féle változatával, ami állítólag cirka ötvenmillióba került a megyei kasszából. A bolondnak is megéri... Ugyancsak ismert az a megyei közútfejlesztési gyakorlat, amelynek keretében éppen az a közút lett úgyszólván tökéletes, amely a Gyenesei fiú kastélyszállójához vagy mihez vezet, ne kelljen már tengelytörő kátyúk közt megközelíteni a kies tuszkulánumot. Hiába no, az a híres magyaros vendégszeretet!

Szóval ez a Gyenesei lett (lesz?) önkormányzati miniszter. Drága kormány... Mármint nekünk, adófizetőknek. Sokba fog ez még kerülni
Itt van például a Gyeneseivel azonos napon, április 1-jén született Szabó Imre, aki Pest megyei közgyűlési elnökként azzal írta be magát a közigazgatás-történetbe, hogy mindenkit üldözött, aki az 1998-2002-es Fidesz-érában kapott a megyénél állást vagy előléptetést. Valószínűleg ez a probléma már nem fenyeget a fideszes kézben sosem volt környezetvédelmi tárcánál.

Van az új miniszterek közt még egy Szabó, a Pál. Na ő aztán a drága ember! Részt vett a Motim privatizációjában, amelynek végén egy pápai gyerek lett a cég tulajdonosa, Szabó meg szinekúrát kapott ugyanott. Szabó Pál univerzális ember, mindenhez ért. Így vihetett útja a Hungalutól az ÁPV-hez (hívószó: Tocsik), onnan némi kitérővel a Magyar Postához (biciklitender), és most a MÁV-nál ténykedik (privatizáció!), de régebben ott kóricált a fegyverüzletek körül is. Ő az eleven példa rá, hogy a jó befektetések mindig megtérülnek, a pápai gyerek nem feledkezett el hajdani jótevőjéről.

Nem holmi Olcsó János (pardon, Johanna) a borsodi fő szocialista, Szűcs Erika sem. Munkássága összefügg a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank becsődölésének időszakával - de rossz az, aki rosszra gondol, Szűcs elvtársnő mint vezérigazgató kicsit sem tehet a krachról.

A műegyetemi rektorságból éppen kikopó Molnár Károlyra kár is szót vesztegetni kivált azért, mert az ő stalluma (a tudománypolitikai és kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszterség) a semmittevés elfedésére szolgál. Nem lepődnénk meg, ha a szférába mostantól áramló plusztámogatás a miniszteri költségek fedezését biztosítaná.

Mindezek után nem csoda, hogy Székely Tamás személyében érsebészt is kooptáltak a kormányba. Akkora érvágás lesz ugyanis az új kormányzás az adófizetőkön, hogy jól jön egy szakember. Az átalakulással a kormány afféle Gyurcsány-rt.-ként működik tovább, de csak addig, ameddig az SZDSZ is hozzájárul. Márpedig ez fog a legtöbbe kerülni - nekünk, adófizetőknek. Először is az új kormánystruktúra megszavazásának bizalmas föltétele, hogy minden SZDSZ-szinekúra érintetlenül marad.

Sőt! Holnap is lesz nap, holnap is jőnek, kopogtatnak, és holnap is meg kell adni a döglődő kormány túlélésének a napi árát. A mi adónkból.

(Nyiri János, Magyar Hírlap)