Jókai-napok kultúrával és bablevessel

Nem túl profán-e egy írót a róla elnevezett bablevessel ünnepelni? Jaj, dehogy az! Különösen, hogy a balatonfüredi Jókai-napok rendezvényeinek ez csak az egyik állomása volt. De növelte a jelentőségét, hogy több ezren vendégeskedtek ezen a vasárnapon a Balatonfüredet övező erdőben, a nevezetes Koloska-völgyben, és nem csak a bográcsokban főtt leves, hanem a kulturális műsor élvezetéért is. Két napon át irodalmi estek, könyvbemutatók, kiállítások, koncertek, folklórprogramok zajlottak a Balaton északi fővárosában, a Nagy Mesélő és a Nagy Palóc emlékezete jegyében. A Füredet szeretteként tisztelő Jókai Mór mellett az írótárs, Mikszáth Kálmán emlékét és műveit is megidézték a résztvevők, mert a jubileumi, tizedik Jókai-napokon a jelképes vendég - Mikszáth Kálmán volt. Természetesen adódott hát, hogy a nagy hagyományú balatonfüredi rendezvényen a Nagy Palóc szűkebb pátriája, Nógrád megye legyen a díszvendég. És a helyi értékek mellett Palócföld is megmutathatta magát, értékei legjavát. Sok ismert arcot láttunk a majálisozók tömegében. Az irodalmi kapcsolatok, barátságok szólították ide az erdélyi költőt, Szőcs Gézát. "Hivatalból" van itt Bernáth Ildikó, hisz az Országgyűlésben Veszprém megyét képviseli - de füredi kötődése miatt is "kötelező" itt lennie: egykor maga is a városban élt. A történész házaspárt, Gereben Ágnest és Kun Miklóst is a hely szelleme vonzotta, no és a barátok invitálása. És a többi, legalább két-háromezer embert? Kit a Jókai-kultusz, kit a gasztronómiai csábítás, kit meg egyszerűen a Koloska-völgy szépsége. Két, identitását tekintve nagyon elütő tájegység "találkozásának" lehetnek tanúi e program résztvevői. Mégis, mi köti össze Füredet és Nógrád megyét? Erről kérdezte a Magyar Hírlap a két érintett fideszes országgyűlési képviselőt, a Balaton-parti város polgármesterét, Bóka Istvánt és Nógrád Megye Közgyűlésének elnökét, Becsó Zsoltot.

Létrehozva: 2008. május 5., 09:27 \| Utoljára frissítve: 2008. május 6., 07:31	nyomtat	küld

- A két író közötti szellemi rokonság nyilvánvaló. De a Füred és Nógrád közti nagy távolság nemkülönben. Mit hozhat egy ilyen egymásra találás?

Bóka István: Szép szokása a Jókai-napoknak, hogy mindig más település a vendég, amelyhez az író kötődött. Ez évben szimbolikusan az írótárs "vendégeskedik" Jókainál, városunkban meg az ő Palócföldjének képviselői. Sok a közös, hogy mást ne említsek, a kulturális gazdagság vagy a lokálpatriotizmus és a tájszeretet.

Becsó Zsolt: Nem könnyű két napra ide "telepíteni" a hagyományainkat, szinte csak bepillantást adhatunk értékeinkbe. És bár a legfontosabb nekünk, hogy hírét vigyék megyénknek, de a városnak meg Veszprém megyének is fontos, hiszen egy nemzet tagjai vagyunk. Kultúránk csak együtt tud szólni a nemzeti karakterről.

- Palócföld az idegenforgalmát tekintve nagyon nagy mozgásba lendült az utóbbi években. De a hírverés tán a legnehezebb, és Nógrád irigy is lehet Füredre: a város mestere annak, hogy miként mutasson jó képet magáról.

B. I.: Sokat teszünk ezért. Eredménye, hogy most városimázs-díjat érdemeltünk ki, kisvárosi kategóriában elsők lettünk. Persze mögöttes tartalom nélkül ez nem menne, de közismert, hogy ez a település mindig egy művészeti, szellemi gyűjtőhely, mondhatni gyújtópont is volt. Ezért is jött kapóra Nógrád megye, amely két olyan géniusz emlékét ápolhatja, mint Mikszáth Kálmán és Madách Imre. A gimnáziumban meghatározó élményem volt Madách, Az ember tragédiája kijelölt egy utat tartásban, erkölcsi értékkövetésben. Felnézünk Nógrád megyére, fontos a nógrádiak barátsága. És tanulhatunk egymástól. Ahogy ők bővítik a kapcsolatrendszerüket más hazai tájak vagy a Felvidék felé, úgy építjük mi is az összekötő hidakat.

- Ma két jeles nógrádi idegenforgalmi program is zajlik, nem húzza oda a szíve a közgyűlés elnökét?

B. Zs.: Dehogynem! Kozárdon az almavirág-ünnep egyben a vidékfejlesztésnek, a LEADER-programnak is napja, Hollókőn meg borünnep zajlik. Persze, hogy hazahúz a szívem. Ennél azonban kevés fontosabb feladat lehet, mint hogy itt, a távolban népszerűsítsük megyénket.

- Balatonfüred elismert szellemi gyűjtőhely. Nógrád is képes hasonló vonzerőt mutatni?

B. Zs.: Határozottan! Elfogultság nélkül állíthatom, hogy hihetetlen adottságokkal rendelkezik a megye történelmi, kulturális és természeti kincseit tekintve is. Ezt egyre többen felfedezik. Sokan települnek ki, sokan vesznek pihenőházat akár az említett Kozárdon vagy éppen Rimócon, Terényben, hogy a világörökség részeként jegyzett Hollókőt ne is említsem. Ott egy nagyon jelentős falumegújítási program előkészítésén dolgozunk. De "sok lábon" állunk, gondolok itt Ipolytarnócra, Bánkra és térségére, a Nyugat-Nógrádra, a Belső-Cserhátra, a Salgó- és a Medves-vidékre, Pásztó térségére. És ami egykor a hátrányunk volt, az ma az előnyünk: ugyanis nincs elrontva Nógrád, hála istennek, a természeti környezet jórészt érintetlen.

- Ez is közös lehet a két térségben, hogy egyik sincs elrontva?

B. I.: Ez igaz, de ne hallgassuk el a gondokat: hiába határozzuk meg magunkat - joggal - a szőlő és a bor nemzetközi városaként, a borosgazdák ugyan megtalálják a helyüket, de a szőlőterületeken nagy problémák vannak. A kárpótlás-részarány kiadása alapvetően a spekulációs tőkének nyitott utat, sajnos, nem a termelők tudták megszerezni a területek nagy részét. A szőlő itt a Balaton-felvidéken tájalkotó elem is, és roppant módon fáj, amikor elhanyagolt szőlőterületeket látunk, merthogy sokaknak csak a területszerzés volt fontos. Nem szeretnénk azt az utat követni, ami a déli parton már kialakult, hogy egy agglomeráció az egész part, ez ellen védekeznünk kell. A Balaton-törvény extenzív fejlesztést nem enged, védi a településmagokat, a külterületeket, a zöldterületeket, és főleg a belső, barnamezős fejlesztéseket, felújításokat preferálja. Az értékmentést.

B. Zs.: Én egyébként nógrádi polgárként sokszor megfordultam itt, Füreden, és hihetetlen változást tapasztalok az elmúlt néhány évben. Megemelem a kalapom a fürediek kreativitása, tehetsége előtt. És úgy látom, itt nem a pártpolitika uralja a helyi ügyeket. A lokálpatriotizmus összefogást szül. Ez látszik itt, a Koloska-völgyben is, az ünnepi eseményen, meg azon is, ahogy ezt a természeti kincset óvják. Majd amikor Füred lesz díszvendég egy nógrádi rendezvényen, és elhozza hozzánk az értékeit, mi is hasonló környezetben fogadjuk őket.

- Füred és Nógrád vajon milyen esélyt kapna egy más karakterű, kevésbé korlátozó-központosító kormányzat működése alatt?

B. I.: Jóval nagyobbat. A helyi közösségek szerepét megnöveli a konzervatív, polgári értékkövető rend. Gondoljunk csak a millenniumi időszakban a felpezsdülésre, mekkora energiák szabadultak fel az egészen kicsi településeken is! Nemcsak a gazdasági mutatóink voltak példa nélküliek, de föl tudtuk emelni a fejünket. A közösségi tudat roppan erőt adott. Mozgásban volt minden. Önbizalmat kapott az ország. Úgy éreztük, hogy a határ a csillagos ég. Ezt kell visszaadni az embereknek, méghozzá mielőbb.

B. Zs.: Az identitásunk akkor volt erős, ez lendületet adott. Aztán megtört, és vele meggyöngült az önértékelésünk, a hitünk is. Elanyagiasodott minden, az értékelvűség helyébe az érdekelvűség került. Ideje azokhoz az alapokhoz visszatérnie a nemzetnek.

(Magyar Hírlap)