A találkozót José Manuel Barroso bizottsági elnökkezdeményezte. Ő már 2005-ben tartott ilyen informális megbeszélést vallási vezetőkkel, majd ez évente ismétlődött az éppen legidőszerűbb kérdésekről, tavaly pedig bekapcsolódott az eszmecserébe Hans-Gert Pöttering parlamenti elnök, valamint a Tanács soros elnöke is.

Az egyházi személyiségek ezúttal 11 országból érkeztek. Köztük volt Audrys Juozas Backis bíboros, Vilnius érseke, Michael Schudrich lengyel főrabbi, valamint Mohamed Bechari, a franciaországi muszlimok szövetségének elnöke, az Európai Iszlám Konferencia főtitkára.

A mostani eszmecsere középpontjában az "Éghajlatváltozás: etikai kihívás valamennyi kultúra számára" címmel meghirdetett téma volt az egyik. Barroso azt hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás mindannyiunkat sürgős cselekvésre szólít fel, a civil társadalom minden csoportjának hozzá kell járulnia bolygónk "fenntartható jövőjének" biztosításához.

"Az egyházak és hitközösségek - hatáskörüknek és társadalmi szerepüknek köszönhetően - jó helyzetben vannak ahhoz, hogy jelentős mértékben elősegítsék társadalmunk mozgósítását. Fogjunk össze e közös törekvés érdekében, és bizonyítsuk be, hogy tévednek azok, akik a civilizációk összeütközését hirdetik" - szorgalmazta.

Az Európai Tanács soros elnöke, Janez Jansa szlovén kormányfő arról beszélt, hogy a környezet "nemcsak természetes, hanem szent hely is": az emberek, a természet és a Teremtő közötti közösség és hűség egyaránt alapelve a zsidó vallásnak, a kereszténységnek és az iszlámnak.

"Az éghajlatváltozás annak átgondolására szólít fel minket, hogy a képzelőerő, a zsenialitás és a vállalkozó szellem segítségével hogyan teremthetünk olyan világot, amelyet nem a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk határoz meg" - vélekedett.

Mivel 2008 hivatalosan is a kultúrák közötti párbeszéd európai éve, a találkozó alkalmat adott arra, hogy a "Kultúraközi és felekezetközi párbeszéd által elősegített megbékélés" kérdése legyen a hétfői eszmecsere másik fő témája.

Pöttering szerint a kultúrák közötti párbeszéd kulcsfontosságú az emberek közötti kapcsolatépítéshez, valamint az egymás kölcsönös tiszteletben tartásán alapuló béke megőrzéséhez.

"Ezért a kultúrák közötti párbeszéd ugyancsak jelentős mértékben járul hozzá az Európai Unió szomszédos országokkal, különösen a földközi-tengeri térséggel ápolt kapcsolataihoz" - mondta.