Amióta Magyar Bálint 2005-ben szétverte a hagyományos érettségi rendszert, presztízsét vesztette a korábban méltán becsült vizsga, és a bizonyítvány önmagában már fabatkát sem ér. Nézzük sorjában, mivel rombolta le az érettségi nimbuszát a liberális ámokfutó! Lehetővé tette, hogy a diákok magyar nyelv és irodalomból olyan tételt válasszanak, amelyhez egyáltalán nincs szükség a tananyag ismeretére. Idén például a diákok eldönthették, hogy Berzsenyi Dániel és Vas István egy-egy versét hasonlítják össze, Petelei István egyik novelláját elemzik, vagy saját szavaikkal megfogalmazzák, szerintük hogyan hatnak a számítógépek a mindennapi életre. A felmérések szerint a gyerekek elsöprő többsége a tudást nem igénylő, utolsó feladatot választotta, Berzsenyin pedig lelkifurdalás és hibapontveszteség nélkül léptek át.

Az irodalom ötöst az is megszerezheti, aki négy évig ki sem nyitotta a tankönyvet, elég, ha van némi fantáziája. A nyelvi jegy még ronthatna az összképen, ha a gyerek nem tanult meg az iskolában helyesen írni, de a mindenre figyelő oktatáspolitika ezt a problémát is kiküszöbölte: a magyar nyelv érettségi vizsgáján ma már használható helyesírási szótár. Ha valaki azt hinné, hogy csak a magyarvizsgát tették nevetségessé, el kell keserítsem: matematikából számológépet és függvénytáblázatot használhatnak a diákok, utóbbi szinte az összes matematikai képletet tartalmazza. Történelemből bevihetik magukkal az atlaszt. Egy tavaly vizsgázó ismerősöm nevetve mesélte, hogy az egyik legtöbb pontot érő feladat során vaktérképbe kellett beleírniuk az országok neveit a kezükben lévő képes atlasz alapján. A térképre rá voltak írva a nagyobb csaták helyszínei is évszámmal együtt, ezekre a következő feladat kérdezett rá.

A diákok persze a könnyebb utat választják. Ha megszerezhetik úgy is a jelest, hogy ki sem nyitják a tankönyvet, akkor eszük ágában sem lesz megtanulni a tananyagot. Ha - Magyar Bálintnak köszönhetően - ezzel a nevetséges vizsgával is bejuthatnak az egyetemre, akkor nem fognak nekiveselkedni a tudást is igénylő emelt szintű vizsgának.

Magyar reformja - amit Hiller hűen továbbvitt - beérni látszik: idén a két évvel ezelőtti adatokhoz képest negyven, a tavalyi számokhoz viszonyítva harminc százalékkal csökkent az emelt szintű vizsgák száma. Jobb, ha mindenki belátja: a reform célja sohasem az oktatás színvonalának emelése, hanem a rendszer teljes szétverése, a kereskedelmi televíziók által megkezdett népbutítás iskolai kiterjesztése volt. Hiába, a tudás a hatalomra szinte mindig életveszélyes.