Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950. május 9-én - a német fegyverletétel után öt évvel - egy beszédében vetette fel először annak a nemzetközi szervezetnek a létrehozását, amely ma az Európai Unió. Az - akkor még - Európai Közösség állam- és kormányfői 1985-ben, milánói csúcstalálkozójukon határoztak úgy, hogy minden évben ünnepélyes keretek között megemlékeznek a napról. "Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell" - vezette be a nyilatkozatot ismertető sajtótájékoztatóját 1950. május 9-én Robert Schuman. "Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra" - jelentette ki. A kezdeményezésből "születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa" - tette hozzá.

A Schuman-terv az ún. "kis-Európa" koncepció nyitánya lett. Az így létrejövő Montánuniót, amelynek szerződését 1951. április 18-án írták alá Párizsban, az Európai Unió kialakulása első lépcsőjének tekintik. Ez volt az első európai szintű megállapodás az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) 1958-as megalakulását eredményező tárgyalássorozatban, majd 1957. március 25-én aláírták az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó, a mai Európai Unió alapjainak számító Római Szerződést.

Schuman "igazi lángelmére valló" javaslata új irányt adott az európai történelemnek. Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el. Biztosította a béke fennmaradását tagországai között, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált.

Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely 2007. január 1-jén Bulgária és Románia csatlakozásával 27 tagúra bővült. 2007. december 13-án Lisszabonban aláírták az Európai Unió reformszerződését, amely a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hat országosra szabott intézményrendszeren. A tagországok ratifikálása után várhatóan 2009-ben lép hatályba.

A magyar Országgyűlés 2005. május 23-án törvényt fogadott el, amelyben "megemlékezve a háborúk és diktatúrák borzalmairól és áldozatairól, a fasizmus feletti európai győzelem napján, a kettéosztott Európa újraegyesítésének jelentőségét méltatva, a demokratikus közgondolkodást és a kontinens népeinek egymás iránti szolidaritását megerősítve május 9-ét Európa Napjává nyilvánította".