Írország az egyetlen, ahol az ügyet népszavazás elé viszik, a többi tagállam a parlament révén szentesítette, illetve szentesíti a dokumentumot, amely az Európai Alkotmány helyébe lépett, miután azt 2005-ben Franciaországban és Hollandiában - népszavazáson - elutasították. Írország a maga alkotmányos kényszerével, amely referendumra rendeli bocsátani az EU-szerződést, 2001-ben már egyszer megbénította az uniót, amikor a népszavazáson elvetették az intézményi reformot és a bővítést tartalmazó Nizzai Szerződést. Az végül egy évvel később, újabb szavazáson kapta meg a jóváhagyást.

A népszavazáson részt venni jogosultak száma Írországban ez idő szerint valamivel több mint három millió. A Lisszaboni Szerződést az ír parlamentben képviselt pártok mindegyike támogatja, kivéve a 166 mandátumból mindössze 4-et magáénak tudó nacionalista Sinn Feint. A pártok ennek megfelelően az igen szavazat mellett kampányolnak. Brian Cowen miniszterelnök, aki múlt héten vette át posztját, saját pártja, a centrista Fianna Fail kampányát hétfőn indította el, jelezve, hogy abban kormánya minden tagja részt fog venni, egyebek között országjáró körutak révén.

Egy vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a lakosság körében az igenlő szavazatot leadni szándékozók aránya 3 százalékponttal nőtt a legutóbbi felmérés óta, és eléri a 38 százalékot. 28 százalék azoknak az aránya, akik nemmel készülnek voksolni, és igen magas, 34 százalékos a tétovák aránya. A bizonytalanságról árulkodik egy korábbi, áprilisi felmérés, amely szerint a megkérdezetteknek csak 5 százaléka állítja magáról azt, hogy érti a szerződést.