- Modern európai pártként határozza meg magát a Magyar Polgári Párt (MPP). Mit jelent ez a gyakorlatban?

- Egy huszonegyedik században született pártnál jó, ha jelen vannak azok a stílus-, illetve nyelvezetjegyek, amelyek közérthetővé teszik az üzenetet, a programot, amelyet jövőképként föl szeretne felvázolni egy közösségnek. Hat értékrendre alapoztuk a politikai programunkat. Az első a szabadság, amely európai szemmel nézve azt is jelenti, hogy egy jobbközép párt vagyunk. Amikor például autonómiáról beszélünk, akkor Székelyföld területi autonómiáját szeretnénk kiépíteni, valamint a személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarság számára. Nagyon fontos, hogy ezt a célkitűzést olyan nyelvezettel fogalmazzuk meg, amely Brüsszelben és Bukarestben is támogatásra érdemes elképzelésként hat. Ne csak Székelyföld számára kínáljon megoldást, hanem más, olyan román történelmi régiók számára is, amelyek jóval gazdagabb örökséggel rendelkeznek, mint mondjuk az l968-ban Ceausescu által kiépített megyék rendszere.

Az aszimmetrikus regionalizmus azt jelenti, hogy Székelyföldnek további jogosítványokat kell adni a tömbben élő magyar közösséget érintő kérdések rendezése végett. Amikor nemzetről beszélünk, akkor nemzeti integrációra gondolunk, a család, az erdélyiség mellett a keresztény gondoskodást hangsúlyozzuk. Amikor az utóbbit emlegetik, akkor úgy szeretnénk megfogalmazni értékrendi szempontból hovatartozásunkat, a jó Istenben való hitünket, hogy az emberek iránti szolidaritást, a szociális érzékenységet vázoljuk fel. Nincs egyéni boldogulás a közösség boldogulása nélkül, s csak akkor tudjuk saját magunk egzisztenciáját biztosítani, ha közben ennek érdekében a közösség felemelkedésén is fáradozunk. Nyelvezetében, stílusában egy huszonegyedik századi párt esetében a keretprogram megvalósíthatósági tanulmányt igényel. Marketingeszközökre, intézmények felmutatására mind-mind gondolni kell annak érdekében, hogy érthető legyen mindaz az érték, amit a Magyar Polgári Párt kínál az erdélyi közösség számára.

Megtörnék a monotóniát

- Ez a program, nyelvezet egyúttal a jól ismert panaszpolitika mellőzését jelenti? Erdélyben, de más kárpát-medencei magyar közösségek közében máig "népszerű" a sérelmi politizálás, a jövőkép keresése vagy felmutatása helyett a jóval egyszerűbb múltba révedezés.

- Ez egy magyar sajátosság, ami Magyarországon is tapasztalható. Meg akarjuk törni ezt a monotóniát. Pontosan az volt a szándékunk a program megalkotásakor, hogy - mint címe is mutatja - új lehetőséget kínáljunk. A keretprogram tartalma szerint meg kell próbálni felépíteni az elszalasztott lehetőségeket. Lehetőséget akarunk teremteni ahhoz, hogy jobban éljen a közösségünk. Mi a reményt kínáljuk az erdélyi magyarság számára. A gyűlölet, a félelem helyett a szeretet és a remény tükrében szeretnénk politizálni. Aki gyűlöletet vet, az félelmet arat, ez volt az elmúlt 18 év politikai jellemzője. Ezzel szemben mi a jövőt szeretnénk kínálni, s optimizmust igyekszünk sugallni az erdélyi magyar emberek felé.

- A párt csupán hatvannapos, s máris egy önkormányzati választási kampány kellős közepén találja magát. Mi alapján választották ki ilyen rövid idő alatt jelöltjeiket?

- Egy politikai párt azért dolgozik, hogy a választásokon megszerezze azt a támogatást, amelynek következtében a közigazgatási eszközöket állíthatja az általa képviselt közösség szolgálatába. A közelgő megméretés egy lehetőség az MPP megerősödésére. A szervezet építését a választási részvétellel párhuzamosan kell megvalósítani. Jóval hosszabb távon gondolkodunk, mint az idei választások. Az új összefogás, az erkölcsi többség megteremtése ügyében sok éven át kell dolgoznunk, s éppen ezért a választásokra is ennek jegyében készültünk. Szövetségeseket kerestünk, társadalmasítottuk magát a jelöltállítási folyamatot is, állandó konzultációban voltunk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Székely Nemzeti Tanáccsal, a gazdákkal, a fiatalokkal, a civil szervezetekkel éppen azért, hogy egy igazi nemzeti listát tudjunk összeállítani. Valójában nem egy pártlistával rukkoltunk elő, hanem olyan szövetségeseket tudunk magunk mellett felmutatni, akikről elmondható: munkatársak az erdélyi magyar közösség szolgálatának ügyében.

Erőfölényben az RMDSZ

- Fel lehet-e venni eséllyel a versenyt azzal az RMDSZ-szel, amely egy 18 éve működő, bejáratott gépezet, jelenleg is hatalmon van, pénz, paripa, fegyver áll rendelkezésé re? Milyen eszközökkel tud ringbe szállni az MPP?

- Tény, óriási a hátránya a Magyar Polgári Pártnak. Az egypártrendszerből fakadó politizálás oda vezetett, hogy most az elmúlt 18 esztendő alatt az RMDSZ nemcsak a politizálást sajátította ki, ha nem gyakorlatilag az erdélyi magyar gazdasági monopóliumot is felépítette. Ilyen szempontból sokkal rosszabbak a viszonyok, mint Magyarországon. Ha például a médiaviszonyokról beszélünk, Erdélyben koránt sincs az, ami az anyaországban, ahol egyik vagy másik politikai erővel szimpatizáló médiatulajdonosok vannak. Minálunk maguk a politikusok a médiatulajdonosok. Vannak olyan szenátorok, képviselők - nem is kevesen -‚ akik televíziókat, rádiókat, újságokat birtokolnak és ebből fakadóan bitorolnak is. Ilyen körülmények között jóval hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint az természetes volna egy demokráciában. Persze hatvan nap alatt nem tud a demokrácia kiforrni. Talán kevesen tették fel a kérdést: mivel magyarázható; hogy az akkor még 1,8-2 milliós erdélyi magyar közösség 1989 decembere után, 1990 elején egyetlen pártot hozott létre? Ebből is látszik, Romániában valamiféle forgatókönyv szerint zajló rendszerváltás volt, a magyarországihoz egyébként hasonló, csak nem oly békés, mint az anyaországban. Egy ilyen fajta rendszerváltás - mint ahogy azt Magyarországon ma is látjuk - komoly problémákat tartósított. Erdélyben az úgynevezett rendszerváltó forgatókönyv vélhetően külön fejezetet szentelt annak, hogy egy mai Szlovénia nagyságú közösség számára mindössze egyetlen párt születhessen. Ezt a több mint tizennyolc éves lemaradást kellett a Magyar Polgári Pártnak pótolnia valamelyest azáltal, hogy megteremtettük a választás szabadságának jogi és intézményes kereteit. Kétségtelen, hogy az anyagi, politikai monopóliumból fakadó médiabirtoklások miatt óriási hátrányban vagyunk. Azt is mondhatnám, hogy negatív diszkrimináció van. A munkát azonban el kellett kezdeni. A mi erősségünk nem a pénz, a médiafelületek, hanem az emberek támogatása. Úgy gondolom, hogy a közelgő megméretésen a választópolgárok szavazataira, biztatására van a legnagyobb szükség.

Csak magyar ügy van

- Az RMDSZ médiája, de maga a szövetség is évek óta azt sulykolja, hogy a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot. Orbán Viktor és pártja ma is rendkívül népszerű Erdélyben, a suttogó Fidesz-ellenes propagandának azonban előbb-utóbb meg lehet a hatása. Mit tapasztal ebből a tendenciából?

- A Fidesz természetes szövetségesünk a közös értékrend mentén, régi jó barátunk. Most már intézményes keretek között tudjuk ápolni azt a viszonyt, ami eddig is létezett közöttünk. Eljött az ideje, hogy amikor nemzetről beszélünk, akkor ne különböztessük meg a magyarországi és határon túli ügyeket. Csak magyar ügy van. Eljött annak az ideje, amikor a nemzeti integráció programján kell fáradoznunk valamennyiünknek, és ehhez természetesen szövetségesekre van szükség. Ennek jegyében természetes a szövetségünk a Fidesszel. S ha már a nemzeti ügyekről beszélünk, úgy tűnik, Magyarországon sem a Fideszen múlik az, hogy a nagy ügyekben megállapodásokra juthassanak. A Fidesznek az anyaországban az a küldetése, mint Erdélyben a Magyar Polgári Pártnak. A Fidesz már megteremtette az új többséget, az MPP küldetése, hogy megteremtse az erkölcsi többséget az erdélyi magyarság számára. Nem megosztásról van tehát szó, hanem éppenséggel egy ezzel ellentétes folyamatról. Darabjaira hullt álegység, amelyet mesterségesen tartott fenn az RMDSZ, amely cinikusan az egységre hivatkozva gyakorlatilag semmi máson nem fáradozott, mint saját monopóliumának bebetonozásán. Most egy új összefogás kiépítésének jött el az ideje. A Magyar Polgári Párt azon túl, hogy a saját értékrendje mentén szorgalmazza ezt a folyamatot, külső kényszert teremt az RMDSZ belső megújulásához, amely lehetővé fogja tenni azt az új összefogást, amire egyébként az erdélyi magyarságnak szüksége van. Mi ezt szorgalmaztuk az önkormányzati választások kampányát megelőzően is, s ezen leszünk az ősszel esedékes parlamenti megméretés előtt is.

Drukkolnak Borbély Lászlónak

- A helyhatósági választás eredményét tekintve az RMDSZ stratégiai jelentőségű városnak tekinti Marosvásárhelyt. Érthető, hiszen ez a legtöbb - hetvenezer - magyarnak otthont adó település, ugyanakkor az utóbbi években már a román lakosság került túlsúlyba. Az MPP itt nem indított saját polgármesterjelöltet. Ez azt is jelenti, hogy egyúttal támogatja Borbély Lászlónak, az RMDSZ jelenlegi miniszterének a megválasztását?

- Kezdjük az elején. Marosvásárhelyre megoldásként azt javasoltuk, hogy Bölöni László legyen a helyi magyarság, az RMDSZ és az MPP közös jelöltje. Az egykori világhírű labdarúgó az a személyiség, aki óriási tiszteletnek, támogatottságnak örvend, pártpolitikai érdekek, etnikai törésvonalak fölött is áll, így megnyerte volna a választásokat. Nagyon sajnálom, hogy az RMDSZ lebeszélte Bölönit, és ezáltal Borbély Lászlónak csinált helyet, aki éppen a nemrég elfogadott rossz választójogi törvényből fakadóan nyilván felismerte, hogy az RMDSZ szereplése a következő parlamenti választáson aligha lesz elég a kormányzati szerepvállaláshoz, s ezért a miniszteri széket kénytelen volt feladni az esetleges polgármesteri tisztségért. Az MPP bölcsen tett, amikor az RMDSZ-es önzőség ellenére nem állított másik magyar jelöltet. Ez ugyanis közép és hosszú távon fontos üzenet. Egyébként a Magyar Polgári Párt ugyanezt a gesztust gyakorolta a tanácselnöki megméretésen Szatmárban, Biharban és Kolozs megyében, a polgármesterségért folyó küzdelemben pedig Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsvárott. További erdélyi településeken sincs MPP-jelölt, ezt a gesztust azonban nem kaptuk vissza egyetlen helyen sem. Maros megyében például Tőkés Andrásnak lett volna esélye megnyerni a tanácselnök-választást, ha az RMDSZ nem indít másik magyar jelöltet. Sajnálom, hogy egyoldalú volt ez a fajta közeledés az MPP részéről. Természetesen nem csak gesztusként, politikai bölcsességből tettük ezt a lépést. Drukkolunk Borbély László sikerének, de attól tartok, hogy a nagy esély Bölöni László lett volna, aki biztosan megnyerte volna a választásokat.

Jó esély a székely megyékben

- Melyek a stratégiai helyek az MPP számára, amelyek elnyerése egyértelmű sikernek számít? Összességében mi számít jó eredménynek a Magyar Polgári Párt számára? Hiszen az RMDSZ legyőzése Erdély egészében most még aligha jöhet szóba.

- Miután az MPP a gesztusgyakorlás eredményeként eleve nem indított polgármesterjelölteket több településen vagy megyei tanácselnök-jelölteket a fentebb említett megyékben, eleve nem lehet a számokat összehasonlítani, az összevetés aligha lenne objektív. Székelyföldön jó eséllyel indulunk a választásokon. Meggyőződésem, hogy Hargita és Kovászna megyét meg fogjuk nyerni, s bízunk Tőkés András Maros megyei sikerében. Ezekkel a sikerekkel jelöltjeink a megyék leépítésére és Székelyföld felemelésére készülnek.