- Mi történik egy Szász Jenő és Orbán Viktor közötti találkozón, főleg olyankor, amikor Erdélyben a helyhatósági választások közelegnek?

- A Fideszhez mint régi, természetes szövetségesünkhöz jöttünk. Felvázoltuk a március 14-én bejegyzett Magyar Polgári Pártnak (MPP) az Új lehetőség című keretprogramját, amelyben megfogalmaztuk a jövőképünket. Ez többek között szól a szabadságról, Székelyföld autonómiájáról, az erdélyiségről, a családról, valamint a keresztény gondoskodásról, a szolidaritásról. De beszélünk a nemzetről is, amelynek fogalma számunkra azt jelenti, hogy ne legyen többé külön határon túli magyar ügy és külön anyaországi magyar ügy. Csak egy magyar ügy van, és ebből a szempontból a nemzeti integráció valamennyiünk számára nagy kihívás, ugyanakkor felelősség és kötelesség is. Valamennyiünknek el kell végezni mindazt, ami ránk bízatott annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei magyarság hosszú távon is érvényesülhessen. Mi ezen a területen is szövetségesei, munkatársai vagyunk a Fidesznek. Ha minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, akkor - képletesen szólva - a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét, valóban ez az egyik legfontosabb üzenetünk. Az MPP mindenekelőtt abban hisz, hogy nincs egyéni boldogulás a közösség felemelkedése nélkül. Nem szabad önző módon csak magunkkal törődnünk, hanem embertársainkra, a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünkre is gondolnunk kell. Ez a nemzet szolgálatának, illetve a keresztény gondoskodás gondolatiságának az összecsengése. Pártunk létrejöttének pillanatától megteremtettük a választás szabadságának az intézményes és jogi kereteit, s tegnap is jeleztük: olyan partner született, amelyre érdemes támaszkodni, amellyel lehet és kell is számolni, s nemcsak a Fidesznek, hanem valamennyi demokratikus szervezetnek.

- Orbán Viktor éppen ön előtt szólva jelentette ki az újságíróknak, hogy a következő időszakban Erdélyben új egység jöhet létre. Mi a véleménye, ez miként valósulhat meg?

- Az 1848-1849-es forradalmunkra azért emlékezünk vissza - annak ellenére, hogy végül elbukott -, mert az erkölcsi többség forradalma volt. Ezt hangsúlyozva kell azt mondani, hogy erkölcsi többség nélkül a demokrácia is csak egyfajta diktatúra. Valami hasonló helyzet alakult ki a mai Magyarországon is: beszélhetünk ugyan demokratikus berendezkedésről, de sem erkölcsi, sem - valódi - parlamenti többség nincs a kormányzat mögött. Romániára pedig még hatványozottabban igaz egy ilyen kritika. Az erdélyi magyarság 1989 óta is egypártrendszerben él, miközben a többségi románok - a környező országok polgáraihoz hasonlóan - kivívták a pluralizmust. Mi az MPP bejegyzéséig tizennyolc és fél évvel voltunk lemaradva az anyaországi magyar testvéreinkhez képest. Ezt a lemaradást kellett pótolnunk, amikor azt mondtuk, a választás szabadságának meg kellett teremteni a jogi és intézményes kereteit. Azért beszélünk egy új, erkölcsi egység szükségességéről, mert a csak az RMDSZ szűk politikai elitjének fejében létező érdekegység már régen a darabjaira hullott. Most fordul elő először Romániában, hogy az erdélyi magyarok nemcsak szavazhatnak, hanem választhatnak is. Az MPP-nek már a puszta léte is jótékony hatással van a romániai magyar közéletre, mert külső kényszerként hat az RMDSZ belső megújulására. Ez pedig előfeltétele az erkölcsi többség megteremtésének.

- Amikor az RMDSZ megújulásáról beszélt, többször eszembe jutott az a közelmúltban tett televíziós kijelentése, miszerint aki Markó-párti, az egyben Gyurcsány-párti is.

- Nos, mindenkinek vannak barátai, és azokat nem lehet megtagadni. Viszont ahhoz képest, hogy az RMDSZ szervezésében és Medgyessy Péter kormányzása alatt a román, illetve a magyar kabinet tagjai a budapesti Kempinski Szállodában koccintgattak Románia nemzeti ünnepén, odahaza, Erdélyben nem mernek mutatkozni a barátaikkal. De akárhogy is: madarat tolláról, embert barátjáról... Nekünk hál' istennek nem kell megtagadni a barátainkat, sem Erdélyben, sem Erdélyen kívül. És nem is tesszük.

- Az anyaországi magyarság szemében eddig ön volt a székely anyaváros, Székelyudvarhely első embere. Magyarázza el az ő kedvükért is, miért a Hargita megyei tanács elnöki tisztségét célozta ezúttal meg?

- Mert az életben vannak új kihívások. Minden, ami érzelmi, szubjektív érvrendszer volt a mostani döntésben, az Udvarhelyhez kötött, beleértve a családi kötődéseket is, hiszen kicsi még a két gyermekem. Most fordul elő először, hogy a megyei elnököket közvetlenül választják meg, fogalmazhatnék úgy is, hogy a megye "polgármesterére" voksolnak. Másrészt Romániában a megyék - mint közigazgatási egységek - sokkal erősebbek, mint Magyarországon. A Bukarestből visszaosztott pénzek is a megyéken keresztül jutnak el végső címzettjeikhez, a településekhez. És az uniós pénzalapokra is nagyobb rálátással bírnak a megyék. Ezért tehát racionális érvek szóltak amellett, hogy Udvarhely után nekem is a megye irányába kell elmozdulnom. De ezután sem szeretnék más programot képviselni, mint amit eddig Székelyföld programnak neveztünk, s amelyet most egy másik szolgálati helyről kívánok tovább építeni.

- Miként értelmezi Tőkés László kijelentését, hogy kész mindazokat támogatni, akik a magyar közösségi önrendelkezés mellett állnak, legyenek azok MPP-sek vagy akár RMDSZ-esek?

- A püspök úrnak ez a küldetése, hiszen ő fölötte áll a pártpolitizálásnak. Ő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), vagyis az erdélyi parlamentnek az elnöke. És mint ilyen, az első közjogi méltósága a mi közösségünknek, neki tehát valamennyi jóravaló embert támogatnia kell. Másrészt azonban: az említett nyilatkozatán belül Tőkés László arról is szólt, hogy az "MPP a természetes szövetségesünk". De meg kell említenem azt is, hogy bizonyos fajta önkormányzati rendszerben kell megszerveznünk magunkat: van egy első emberünk, aki a pártok fölött álló Tőkés László, van egy nemzetgyűlésünk, amely az EMNT, s amelynek a székelyföldi megfelelője a Székely Nemzeti Tanács. Ezek alatt pedig a pártpolitika működik. De ha hosszú távon az erdélyi összmagyar (belső) választásokról beszélünk, akkor az éppen arról szól, hogy az autonómiát létre kell hoznunk, és belső, közvetlen választásokkal kell felállítani annak legfontosabb döntéshozatali intézményeit, a mai EMNT-nek és az SZNT-nek megfelelő szerveket. Ez volna az egészséges berendezkedése az erdélyi magyarságnak, amit az RMDSZ az elmúlt tizennyolc esztendőben elmulasztott, s ezért vált szükségessé az MPP megalakítása.

- Az említett erkölcsi többség az őszi, parlamenti választásokig akár létre is jöhet felvidéki vagy vajdasági mintára?

- Mi már februárban javasoltuk az RMDSZ-nek a közös álláspont kialakítását, a közös választási térkép megrajzolását, amelyen kimutatható, hogy a tömbmagyarságban helye van a demokratikus versenynek is, miközben vannak olyan települések, ahol inkább a felelős együttműködésre kell törekedni. Az RMDSZ azonban sajnálatosan nem fogadta el, hogy az általunk javasolt Bölöni László közös marosvásárhelyi polgármesterjelöltünk legyen. Úgymond: lebeszélték őt, és helyette pártpolitikusukat, a területrendezési miniszter Borbély Lászlót akarják megméretni. Azt kell mondanom, hogy ebben a helyzetben az MPP volt bölcsebb, hiszen nem indítottunk ellenjelöltet, s hasonló bölcsességre fogunk törekedni ősszel is. Azért, hogy javulhasson az RMDSZ eddigi elhibázott politikája, mi azt mondjuk: azzal együtt is konszenzusra és párbeszédre kell törekednünk velük, hogy az általuk is támogatott választójogi törvény meg fogja harmadolni a romániai magyar képviseletet. Rajtunk továbbra sem fog múlni, hogy legyen egyeztetés a magyar képviseletért. Helyes a verseny és a pluralizmus, de vannak ügyek, amikor össze kell fogni, mint ahogy vannak - lehetségesek! - ilyen helyzetek Magyarországon is.