Szűts Ildikó a Heti Világgazdaság riporterének a kérdései alapján jutott olyan információkhoz, amelyek miatt azonnali vizsgálatot rendelt el. Ez a vizsgálat pedig megállapította, hogy "vélhetőleg sérült a közbeszerzési eljárás versenysemlegessége és tisztasága".

Persze az ország józanul gondolkodó, csöppnyi igazságérzettel rendelkező része már január óta sejtette, hogy itt feltehetőleg cinkelés esete forog fenn. Hiszen ki hiszi, ki hiheti azt el, hogy jó üzlet darabonként 230 ezer forintért kerékpárokat vásárolni. Úgy, hogy a beszerezni kívánt csaknem ötezer, Szlovéniában kifejlesztett bringa döntő többségén még váltó sincsen. És úgy, hogy a korábbi beszállító, a Schwinn-Csepel ennek az árnak az ötödéért látta el eddig megbízható járművekkel a postát.

Tomecskó Tamás postaszóvivő januárban még rettentően meg volt lepve, amikor az eltúlzott ár és a gyanúsan a szlovén kerékpár paramétereire kiírt tender felől érdeklődtünk. Nem értette, miért kukacoskodunk, hiszen - mint rámutatott - az árban az öt éven keresztüli szervizelés költsége is benne foglaltatik. Ehhez képest most maga a vezérigazgató "kukacoskodik". Szűts Ildikó például azt gyanítja, hogy a Magyar Posta hálózatüzemeltetési igazgatóságának egyik beosztottja, aki az eljárásban egyben a közbeszerzési bizottság elnöke is volt, információkat szivárogtatott ki a tender meghirdetése előtt a későbbi győztesnek. Ráadásul az is kiderült, hogy már fél évvel a közbeszerzés kiírása előtt megkezdődtek a háromoldalú háttéregyeztetések a szlovén kerékpárokat gyártó Krpan cég, a tenderen indulni szándékozó Cronopont Kft. és - a már említett beosztott révén - a posta között. (Őt egyébként azóta felfüggesztették állásából.) A Krpan igazgatója elismerte: az ominózus találkozón megkapott kerékpár-paraméterek szinte semmit sem változtak a későbbi hivatalos kiírásban. Pestiesen szólva: az üzlet le volt zsírozva.

Hogy most mindez kiderülhetett, és hogy a posta a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatát kérte, nyilván nem függetleníthető attól a körülménytől, hogy az állami cég vezérigazgatóját immár nem Szabó Pálnak, hanem Szűts Ildikónak hívják.

Szabó Pál munkásságát mindannyian ismerjük. Mondhatnánk, ő még látta Lenint, hiszen 1995-96-ban ott sündörgött vezérigazgatóként a Hungalu vállalatcsoportnál, amelyből aztán a jelenlegi miniszterelnök vitatott körülmények között (értsd: pofátlan módszerekkel) privatizált társaságokat. Ugyanez a Szabó Pál múlt hétfő óta gazdasági és közlekedési minisztere a végjátékát nyújtó Gyurcsány-rezsimnek.

Szabó elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy irányítása alatt a posta sorban passzolja át külsős cégeknek a szolgáltatásait. Éppen néhány napja derült ki, hogy immár a számlaleveleket és az egyszerű postaleveleket is alvállalkozó cégek emberei hordják ki, feltéve, hogy megtalálják a címzettet. (Kérdés: miért kellenek új biciklik a postásoknak, ha őket lassan már semmire sem használják?) Közben minden mozdítható ingatlant eladnak (például a gyönyörű Krisztina körúti postapalotát), és helyette havi 400 ezer euró bérleti díjért egy üzletközpontba tették át a székhelyüket.

A hírek szerint Szabó Pált nem várják vissza a posta élére, ha esetleg kipenderülne a miniszteri bársonyszékből. Félő, ez esetben sem marad munka nélkül a nagy leépítő.