A szerda késő estébe nyúló közmeghallgatásra, amelyen a beruházó osztrák BEGAS cég képviselői is részt vettek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére került sor, de a szentgotthárdi környezetvédő civilek szerint ezúttal sem kaptak egyértelmű válaszokat kérdéseikre. Elkészült ugyan a BEGAS által az osztrák engedélyező hatóságokhoz benyújtott környezeti hatástanulmány, de annak elkészítési módját, megállapításait a Szentgotthárdon és környékén élők nem fogadják el, a dokumentumban pedig a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is számos hibát, hiányosságot fedezett fel.

A közmeghallgatáson először Bencsics Attila, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője szólt az ESPOO-i egyezmény szerinti engedélyezési eljárásról, amellyel kapcsolatban rámutatott: Magyarországnak, mint hatásviselő félnek joga van kifejtenie álláspontját, joga van a részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatásra, de az egyezmény vétójogot nem biztosít számára.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a magyar szaktárca hivatalos véleménye szerint - amelyet már meg is küldött az osztrák hatóságoknak - az elkészült környezeti hatástanulmány alapján a létesítmény megvalósítása Szentgotthárd szempontjából több ponton aggályos, az osztrák határon átkerülő potenciális szennyezések szempontjából kiegészítésre szorul. Szavai szerint a magyar fél ezért azt javasolja az osztrák félnek, hogy a hatástanulmányt ne fogadja el, a létesítmény felépítésének tervét vizsgálja felül, és azt a határtól távolabb valósítsa meg.

Ezt követően Martin Kühner, a tanulmány elkészítését irányító egyik szakértő ismételten nyomatékosította: álláspontjuk szerint a tervezett hulladékégető valamennyi az Európai Unióban megkövetelt környezetvédelmi határérték alatt teljesít majd, maradéktalanul betartja az előírásokat és nem veszélyezteti a lakosság egészségét, nem terheli túl a környezetet. A szakember többször is érvelt azzal, hogy Ausztriában idegenforgalmi övezetben is működnek hasonló hulladékégetők.

A közmeghallgatáson ezután két percben tehették fel kérdéseiket a hozzászólók és ugyancsak két percet kaptak a válaszadók is. Ez utóbbiakról a jelen lévő magyar és osztrák civilek hangos fütyüléssel és dobolással fejezték ki nemtetszésüket. Állításuk szerint nem kaptak kielégítő választ arra sem, hogy vajon honnan származna a szemét, és pontosan mennyi és milyen összetételű lenne az a hulladék amit el akarnak égetni az égetőműben? Miért pont a határra kívánják azt felépíteni? Van-e más alternatíva arra, hogy esetleg más helyen építsék meg a tervezett üzemet? Számoltak-e az égetőmű várható összes környezeti és társadalmi hatásával? Hány munkahelyet termet valójában a beruházás?

A kérdések többségére Martin Kühner válaszolt. Elmondta, hogy az elégetni kívánt szemetet Ausztria területéről szállítják majd, 80 százalékban vasúton. Tájékoztatása szerint azért kell a heiligenkreuzi ipari parkba építeni az égetőművet, mert ott van kereslet arra a 99 megawattnyi hőenergiára, amelyet a hulladék elégetésével termelni kívánnak, a beruházás pedig közvetlenül 40, közvetve 100 munkahelyet teremt.

Bugán József, Szentgotthárd alpolgármestere azt a kérdést tette fel, vajon megfelel-e a valóságnak, hogy a burgenlandi tartományi önkormányzat a BEGAS tulajdonosi körébe tartozik. Ha ugyanis így van, akkor szavai szerint összeférhetetlenség áll fenn, és nem lehet elfogulatlan a tartományban végzett hatósági vizsgálat sem. A kérdésre nem érkezett konkrét válasz, de Rudolf Simaindl, a BEGAS kereskedelmi igazgatója szerint a kérdés feltétele is azt bizonyítja, hogy a hulladékégető ügyét Magyarországon politikai ügyként kezelik.

Haraszthy László, a KVM szakállamtitkára a közmeghallgatás után az MTI-nek elmondta: véleménye szerint a BEGAS képviselőinek érezhetően nem állt szándékában válaszolni a hozzájuk intézett kérdésekre. Szavai szerint a hulladékégető körül kialakult vita és annak hangneme elnehezítheti a két szomszédos régió viszonyát. Kijelentette: hivatalosan is kezdeményezni fogják annak vizsgálatát, hogy a BEGAS tulajdonosi körébe valóban beletartoznak-e önkormányzatok, fennáll-e a kérdésben megfogalmazott összeférhetetlenség.