A szakemberek szerint a magyar adórendszer csak egy teljes körű reform során válhatna környezetbarátabbá.

Az úgynevezett háromszor húszas direktíva szerint 2020-ra az uniónak plusz 20 százalékot kellene tennie a hatékonyságnövelés terén, mínusz 20 százalék a károsanyag-kibocsátás kvótája, és 20 százalékra kellene feltornázni a megújuló energiaforrások arányát. Ezen célok elérésének hatásos eszköze lehet az adópolitika, amely már a 2007. márciusi globális felmelegedés elleni integrált stratégia részét képezi - hangsúlyozta Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa a Levegő Munkacsoport által rendezett adóügyi konferencián.

A biztos a fenntartható fejlődést szolgáló több közelmúltbeli bizottsági kezdeményezésről is beszámolt. Ezek egyike az energiaadó-direktíva idén esedékes felülvizsgálatához készített javaslat: eszerint a korábbi, tisztán a felhasznált energia mennyiségén alapuló adózást váltsa fel egy kétkomponensű rendszer, melyben az adó alapját egyrészt a felhasznált energia fajtája, másrészt bizonyos százalékban a kibocsátott károsanyag mértéke határozná meg.

Szintén tervezik a közlekedés terén a dízel-üzemanyag jövedéki adójának emelését, a regisztrációs adó környezetvédelmi elemmel való bővítését (széndioxid-kibocsátás alapján) és fokozatos beolvasztását az üzembentartási díjba, valamint a csökkentett áfakulcs alkalmazását vagy adóvisszatérítést az energiatakarékos termékekre - utóbbi kettővel kapcsolatban még sok a vita és a kérdéses részlet.