Ezúttal pakura, olajjal szennyezett anyagok, gumi és kommunális hulladék, illetve fém gépmaradványok kerültek elő egy tereprendezés során, míg korábban olajos hordókat találtak a bányalefalazott járataiban - közölte Ferencz Péter.

Szerinte mindez azt bizonyítja, hogy az egykor mészkőbányaként használt Bélkő-hegy védetté nyilvánítását nem elsősorban környezetvédelmi elhivatottságból, hanem a konkurencia kizárása érdekében szorgalmazták a cementgyár egykori tulajdonosai.

Az önkormányzati vezető emlékeztetett arra: korábban is tiltakoztak a Bélkő-hegy védetté nyilvánítása ellen. Nem azért mert ellenségei a természetvédelemnek, hanem gazdasági konkurenciaharcot gyanítanak a döntés hátterében. Ez ugyanis lehetetlenné tette a mészkőbánya újranyitását, a 180 millió tonna mészkővagyon kitermelését, ami jelentős bevételtől és munkahelyektől fosztja meg a települést - közölte Ferencz Péter

Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a Bélkő, a Bélapátfalvai Cementgyárat korábban működtető Bécem Rt. tulajdonosai, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között létrejött ajándékozási szerződés nyomán került állami tulajdonba, ami szerint a Bélkő hegyet öt éven belül, 2008. február 28-ig védetté kell nyilvánítani, különben visszaszáll a tulajdonjog az ajándékozókra, a Holcim Hungária Zrt.-re, illetve a Duna-Dráva Cement Kft.-re.

Ebben a helyzetben, 2008 február 15-én nyilvánította védetté a környezetvédelmi tárca a hegyet, annak ellenére, hogy a település önkormányzatát mindvégig kompromisszumos megoldással hitegették - ismertette a helyzetet Ferencz Péter.

A polgármestere korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a Bélkő hegyen 1908 óta megfér egymással a bányászat és a természetvédelem, illetve 1983 óta hivatalosan is védett a hegy egy része, miközben 2000-ig működött a bánya.

Mindennek alapján azt javasolták a tárcának, illetve a területet kezelő Bükki Nemzeti Parknak, hogy a hegy kétharmadának védetté nyilvánítása mellett, a maradék, 80 millió tonna mészkövet rejtő egyharmadon folytatódjék a bányaművelés.

Ugyanakkor furcsának nevezte, hogy a védetté nyilvánítási eljárás négy év tétlenség után, tavaly májusban csak azt követően indult meg, hogy az önkormányzatnál a mészkőtermelés szándékával jelentkezett egy befektetői csoport. Azaz konkrét esély mutatkozott a mészkőbányászat újraindítására - fűzte hozzá.

Ferencz Péter most hangsúlyozta: végleg bebizonyosodott, hogy az ajándékozási szerződésben foglaltakkal ellentétben a Bécem Rt. tulajdonosai nem végezték el a terveknek megfelelően a terület rekultivációját. Ugyanakkor az önkormányzatnak, illetve a területet kezelő Bélkő Kht.-nek nincsenek forrásai a rekultiváció elvégzésére.

A környezetvédelmi tárca sajtófőnöke a védetté nyilvánítást követően elmondta, hogy a Bélkő-hegy a Bükk-fennsík déli és északi oldalán futó úgynevezett "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja.

Különleges földrajzi helyzete miatt kiemelkedő botanikai és zoológiai értékeknek ad otthont. Ritka madarak, illetve több fokozottan védett növényfaj fordul elő.

A bélapátfalvai cementgyárat működtető BÉCEM Rt. tulajdonosai, a svájci Holcim és a német HeidelbergerCement Group - Schwenk Zementwerke 2000 májusában döntöttek a bélapátfalvai cementgyár leállításáról, ami 300 munkahely megszűnését is jelentette.