Az EBRD-közgyűlés másik fő napirendi pontja a tevékenység súlypontjának áthelyezése a ma már zömmel EU-tag közép-európai kedvezményezett országokból a kevésbé fejlett keleti-délkeleti térségbe.

Az "áthelyezési" folyamat már javában zajlik: a bank tavaly 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, és az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. Az idén 5,2-5,8 milliárd eurós teljes kihelyezés várható.

A bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok - a közép-európai négyek, valamint Szlovénia és a balti köztársaságok - 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták. Ebben az országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.

Az EBRD eddig összesen 1,8 milliárd euró közvetlen befektetést hajtott végre Magyarországon - tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új finanszírozások értéke -, és az idei év elején fogadta el valószínűleg utolsó, három évre szóló magyarországi tevékenységi programját.

A kijevi közgyűlésen ugyanakkor terítékre kerül az a javaslat, hogy bevonják-e Törökországot a kedvezményezett országcsoportba. A kormányzótanács szavazni fog arról az indítványról, amely szerint az EBRD-nek októberig hivatalosan döntenie kell erről.

Törökország részvényes, és már jó ideje szeretne bekerülni a kedvezményezett országok körébe. Ezt azonban nem hivatalos értesülések szerint több EU-tagállam ellenzi, azzal az érvvel, hogy az EBRD-nek továbbra is az egykori kommunista országokra kellene összpontosítania.

A kelet-európai átalakuló gazdaságok finanszírozására 1991-ben alakult EBRD idei közgyűlésén hivatalosan is leköszön a bankot nyolc éve irányító, július elején távozó francia Jean Lemierre. Helyébe az uniós tagállamok többsége Thomas Mirow német pénzügyminiszter-helyettest támogatta, és mára ő maradt az egyetlen jelölt.

Mirow jelölése nem volt mentes a vitáktól; a döntést a Financial Times néhány héttel ezelőtti írása szerint több kisebb tagállam, köztük Magyarország, Svédország és Írország "tiltakozása ellenére" hozták meg.

A londoni gazdasági napilap márciusban közölt egyenes idézete szerint Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy "a kelet-európai jelölteknek nem volt esélyük ... nehezményezem, hogy a döntést egy szűkebb kör hozta meg, az eurócsoporton belüli konzultáció során, (jóllehet) az EBRD működési területe Kelet-Európa".

A Financial Times szerint Mirow-nak volt a jelöltek közül a legkevesebb tapasztalata a posztkommunista gazdaságokkal kapcsolatban, "de ez mit sem számított: mögötte álltak a legnagyobb támogatók".

Magyarország hivatalosan jelölte Surányi Györgyöt, az olasz Intesa Sanpaolo közép- és keleti-európai regionális igazgatóját, az MNB korábbi elnökét az EBRD élére, emellett volt cseh, görög és más jelölt is, de az Európai Unió március eleji pénzügyminiszteri tanácskozásán Mirow kapta a legnagyobb támogatást.

Magyarország ezek után Surányi György jelölését visszavonta.

Íratlan egyezség, hogy a részvények 60 százalékát birtokló EU jelöli ki az EBRD elnökét, az első alelnöki posztra pedig amerikai jelölt kerül. Az EBRD-nek eddig három francia és egy német elnöke volt.