A kelet-európai átalakulás finanszírozására 1991-ben alakult londoni pénzintézet, amely vasárnap és hétfőn Kijevben tartja éves közgyűlését, az esemény alkalmából közzétett új előrejelzésében "6 százalék körülire" jósolta a tevékenységi országcsoportjának egészére várható idei GDP-növekedési átlagot, a tavaly mért 7,3 százalék után.

Az EBRD várakozása szerint a közép-európai és balti térség átlagos növekedése 2008-ban 4,7 százalékra lassul a tavalyi 5,9 százalékról.

Az erre a térségre vasárnap kiadott idei új növekedési előrejelzés fél százalékponttal rosszabb az EBRD tavaly novemberben közzétett prognózisnál. Az átalakulási folyamatról évente közölt jelentések - Transition Report - tavalyi kiadásában még 5,2 százalékos növekedési jóslat szerepelt a Magyarországot is magában foglaló térségre. A felülvizsgálat az antiinflációs pénzügypolitikai szigorításokat, valamint az euróövezetbe irányuló export várható lassulását tükrözi.

A londoni bank szerint a közép-európai és balti térség növekedése jövőre valamelyest még tovább lassul, várhatóan 4,6 százalékra.

Az EBRD szerint a tevékenységi körébe tartozó országok közül azokban lesz erőteljesebb a növekedés, amelyek nettó energiaexportőrök, vagy amelyekben "késleltetik a szükséges antiinflációs intézkedéseket".

Az egykori szovjet térség köztársaságainak átlagos idei növekedési előrejelzésén a bank például nem változtatott: itt továbbra is 7,0 százalékos GDP-bővülést vár 2008-ra a tavalyi 8,4 százalék után; igaz, jövőre már csak 6,3 százalékot jósol.

Az EBRD szerint a globális hitelpiaci likviditásválság egyelőre csak korlátozott hatással járt a bank tevékenységi körébe tartozó országokra, mivel a helyi bankszektorok csekély, vagy egyáltalán semmilyen mértékben nem érintettek a nem teljesítő jelzálog-kötelezettségekkel fedezett amerikai pénzpiaci portfoliók értékvesztésétől.

A nyugati piacokat terhelő stressz elhúzódása esetén azonban a vártnál meredekebben zuhanhatnak a tőkebeáramlások a térségbe, és ez a felszínre hozhatja a régió egyes országai, főleg a baltiak és a délkelet-európaiak jelentős külső finanszírozási igényével járó problémákat, áll az EBRD vasárnapi elemzésében.

Erre más, független nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.

A Standard Ú PoorÍs április végén Londonban kiadott elemzése szerint az összes felzárkózó térség közül a tágabb értelemben vett Kelet-Európa szuverén adósai a legsebezhetőbbek a globális hitelválság esetleges további súlyosbodásának hatásaitól.

A világ legnagyobb hitelminősítője a külső finanszírozási kockázatot meghatározó számos változó - például a bruttó külső finanszírozási igény, vagy az alapszintű folyó egyensúlyi helyzet - alapján "likviditási sebezhetőségi indexet" állított össze. A cég megállapította: az egyes szuverén adósok sebezhetőségi mértéke közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy az adott ország külső fizetési egyensúlyhiányának finanszírozása és a fizetésimérleg-válság elkerülése milyen mértékben függ a külföldi tőkebeáramlástól.

Ennek alapján az SÚP arra a következtetésre jutott, hogy a legnagyobb kitettségű térség - a sebezhetőségi index felső mezőnyében szereplő országok számát tekintve - Kelet-Európa.

Az EBRD vasárnapi jelentése szerint a térség legszorítóbb jelenlegi problémája ugyanakkor az infláció, amely egyes országokban kétszámjegyű. Ha ezt a problémát nem kezelik, az elszabaduló ár-bérspirálhoz és árfolyam-ingadozáshoz, vagy pedig megkésett, meredek pénzügypolitikai válaszlépésekhez vezethet.

Ezzel független londoni elemzők is egyetértenek, de a jelenséget elsősorban a rendkívüli mértékben dráguló olajjal hozzák összefüggésbe.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által hetente kiadott felzárkózó piaci elemzések e hétvégén megjelent legújabb összeállítása szerint a ház nyersanyagpiaci szakértői az eddigi hordónkénti 104 dollárról 124 dollárra emelték 2008-as egész évi átlagár-előrejelzésüket a világpiaci alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent olajfajtára.

A Goldman Sachs iparági elemzői jövőre már 140 dollár feletti éves Brent-árfolyamátlaggal számolnak.

Mindez a cég szerint jelentős hatással lesz a felzárkózó térség inflációjára, főleg jövőre.

A GS elemzői az idei magyarországi éves átlagos inflációra adott jóslatukat például az eddigi 5,8 százalékról 6,1 százalékra, a 2009-es átlagos magyar inflációs prognózist 3,5 százalékról 4,3 százalékra emelték.

A Goldman Sachs hétvégi londoni elemzése rontotta a jövőre jó eséllyel euróövezeti taggá váló Szlovákia 2009-re szóló átlagos inflációs előrejelzését is, 4,2 százalékról 4,5 százalékra.

Más londoni elemzők különös jelentőséget tulajdonítanak az eurócsatlakozás utáni szlovák inflációnak a többi euróövezeti tagjelölt ország szempontjából.

A JP Morgan befektetési csoport minap kiadott londoni elemzése szerint ugyanis ha Szlovákiában a 2009-ben esedékes euróövezeti felvétel után meglódul az infláció, az késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását.