A kelet-európai gazdaságok átalakításának finanszírozására 1991-ben alakult EBRD-ben a tagállamok jól működő konszenzusát az elnökjelölt személye bontotta meg. A kelet-közép-európai országok úgy ítélték meg, hogy három francia és egy német elnök után eljött az ideje a saját emberük kinevezésének. Magyarország Surányi Györgyöt, az olasz Intesa Sanpaolo közép- és kelet-európai regionális igazgatóját, a magyar jegybank korábbi elnökét javasolta az EBRD élére, de volt cseh kiszemelt is. Mivel ezek az országok csak a részvények elenyésző kisebbségét birtokolják, esélyt sem kaptak a saját embereik beiktatására.

A tízszázalékos részvénycsomaggal rendelkező amerikaiak a bank tevékenységének a felszámolása mellett vannak, s bennfentesek úgy látják, hogy a luxemburgi székhelyű Európai Fejlesztési Bankba fogják beolvasztani. A jelek szerint a bank papírjainak hatvan százalékát birtokló uniós tagállamok egy része is az amerikaiak mellé állt.

Az uniós tagországok többsége Thomas Mirow német pénzügyminiszter-helyettes kinevezését támogatja, márpedig az összes kiszemelt között neki van legkevesebb tapasztalata a régió üzleti ügyeinek támogatásában. Ha a bankot nyolc évig közmegelégedésre irányító, július elején távozó francia Jean Lemierre helyét valóban Mirow veszi át, és az íratlan szabályok értelmében amerikai helyettese lesz, akkor éppen egy olyan időszakban fog hiányozni a szakértelem, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A bank befektetései ugyanis a közép-európai térségből áttolódtak a délkelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai régiókba, amelyekre a tavaly befektetett 5,6 milliárd dollár 49 százaléka jutott.

Az éves jelentés szerint ráadásul a tavalyi 353 kihelyezés több mint fele ötmillió eurónál nem nagyobb projekt volt. Ezekben a kevésbé fejlett régiókban ugyanis a piacgazdaságtól is távolabb vannak, és a befektetések az átalakulás kezdeti szakaszában törvényszerűen szerényebb léptékűek. A kisbefektetések aránya tavaly 32 százalékkal növekedett, és ez a trend valószínűleg az idén is folytatódik. Ha a kihelyezett összeget valóban meg akarják emelni az 5,8 milliárdos újabb rekordra, akkor rendkívül nagy szakértelem kell majd a bonyolult társadalmi és etnikai problémákkal küzdő, kezdetleges gazdasági intézményrendszerű országok megsegítéséhez.

Ami a kelet-közép-európai térség idei fejlődését illeti, az EBRD szerint lassulni fog a gazdasági növekedés. A bank Magyarországon már csak 1,7 százalékos bővüléssel számol, míg korábban 3,5 százalékot valószínűsített.