A képviselőnő az EP strasbourgi ülésének kezdetén, XVI. Benedek pápának a magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai előtt elhangzott beszéde kapcsán kért szót napirend előtt, és elmondta: a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény elfogadásával és a magyar alkotmánnyal kapcsolatban tett pápai kijelentés "nem csupán a szekuláris állam, de egy uniós tagállam jogalkotásának kritikája is."

"Az unió tagországai kivétel nélkül szekuláris államok. Ennek értelmében a tagországok kormányai nem avatkoznak a vallási kérdésekbe, de az egyház sem helyezheti ideológiai nyomás alá az egyes tagállamokat" - hangsúlyozta Kósáné Kovács Magda.

"A hosszú viták során kialakított Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta garanciát jelent az alapvető emberi jogok, így a vallásszabadság érvényesülésére, és egyben intézményes kapcsolatot is teremt az unió és az egyházak között" - mondta a képviselőnő, és arra kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy "saját felelősségi körében eljárva kezdeményezzen párbeszédet a katolikus egyház vezetőjével a szekuláris Európa és a diszkriminációmentesség európai értékének védelme érdekében".

XVI. Benedek május 10-én az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás vezette püspöki delegáció előtt mondott - s a Vatikán honlapján is közreadott beszédében - azt mondta: "jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgári jogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is".