Yves de Kermabon a koszovói Lubizdében "politikai és technikai problémákat" említett, de nem részletezte, hogy pontosan miről is van szó. Szakértők azonban emlékeztetnek, hogy az EU és az ENSZ között hónapok óta tart a kötélhúzás arról, vajon kit illet a végső döntések joga a Szerbiától idén hivatalosan is elszakadt Koszovóban, s ez jó ideje kétségeket ébresztett az alapvetően rendőrökből és bírákból álló EULEX-misszió telepítési menetrendjének tarthatóságáról.

A túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó február 17-én egyoldalúan kikiáltotta elszakadását Szerbiától. A terület függetlenségét Szerbia és az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) állandó tagsággal - így vétójoggal - rendelkező Oroszország azonban nem ismerte el, így a BT nem adta át a terület igazgatására vonatkozó felhatalmazást az EULEX-nek. Emiatt diplomaták magánbeszélgetésekben már hetek óta tarthatatlannak nevezték a 2200 fős EULEX működésének június 15-i megkezdésére kijelölt határidőt.

Egyelőre bizonytalan, hogy a Koszovót 1999 óta igazgató ENSZ-misszió, az UNMIK mikor vonul ki a területről. Oroszország az ENSZ-mandátum hiányára hivatkozva megkérdőjelezi az EU-misszió törvényes voltát, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár pedig közölte: tudomásul veszi, hogy az EU segítséget szeretne kéri az ENSZ-től. Így kérdéses, hogy az UNMIK és az EULEX hogyan működhetne együtt.