A geológus budapesti könyvbemutató előadásán kifejtette, hogy a krízis elsősorban nem a fogyatkozó olaj- és földgáz-készletek miatt alakul ki, hanem kitermelési, feldolgozási, szállítási korlátok hatására. Jeremy Leggett úgy látja, hogy az energiatakarékosság és alternatív energiaforrások térnyerésével az energiakrízisnek egy kevésbé drámai forgatókönyve valósulna meg. Ehhez azonban az embereknek, illetve mindenekelőtt a döntéshozóknak fel kell ismerniük a fenyegető veszélyeket.

A világon olyan rohamosan nő az olaj iránti kereslet, hogy kínálati oldalról egy bizonyos szint felett nem lehet vele tovább lépést tartani - mutatott rá a professzor. Magyarázata szerint amint ez a "tetőzési pont" bekövetkezik, többszörösére szökik fel az olajár, s olyan pánikhangulatot vált ki, ami begyűrűzik a világgazdaság minden szegmensébe, minden országban érezteti majd hatását.

A szakértő, aki évtizedekig az olajiparban dolgozott, az elmúlt időszakban pedig egy megújuló energiával foglalkozó céget vezet, több érvet is felsorakoztatott állításának alátámasztására. Kifejtette, hogy a kőolajvezetékek fejlesztési üteme lassabb a napról-napra bővülő energiaigényekhez képest. Ugyanígy lemaradás tapasztalható a tankerhajó-flotta és a finomítók területén, amit tovább fokoz a szakemberhiány. Adatai szerint az olajiparban jelenleg 49 év az átlagéletkor, miközben a nyugdíjkorhatár 55 év.

Jeremy Leggett szerint hiába fedeznek fel új olajmezőket, a hosszú üzembeállítási idő miatt érdemben ez sem enyhítheti az energiaéhséget. Egy olajmező feltárása és az olaj piacra kerülése közötti idő 6,5 év, mélytengeri fúrások esetén több mint 11 év. Ugyanez vonatkozik a korszerű olajkitermelési módszerekre, például az olajhomok technológiára vagy a szén átalakításával nyerhető szintetikus benzinre - mondta. Hozzátette: ráadásul ezek az energiaigényes módszerek általában sokkal több széndioxid-kibocsátással járnak, mint a hagyományos technológiák, így a klímaváltozás megfékezését még inkább hátráltatják. A szakértő kitért arra, hogy az egyre fokozódó energiahiányt még középtávon sem lehet földgázból fedezni, mert ennél az energiahordozónál is bekövetkezik a tetőzési pont, legkésőbb 2020-ig.