A Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű kapcsán független szakértők dolgoznak az UNESCO Világörökség Központja kérésére készülő világörökségi hatástanulmányon, ennek eredményeként leállíthatják a beruházást.
Az év végéig lezárulhat a tokaji borvidék történeti tájjá nyilvánításának folyamata. A tokaji világörökségi helyszín így törvényi védelem alá kerül - mondta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese.
Fejérdy Tamás, aki egyben a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) titkárságvezetője is, annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a tokaji világörökségi helyszínen az elmúlt időszakban több energetikai beruházás terve is felmerült.
Mint mondta, a fennálló, a zárt borvidékre vonatkozó védelem megerősítése érdekében jelenleg folyamatban van a tokaji borvidék történeti tájjá nyilvánításának előkészítése, ami az év végéig lezárulhat.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001-es törvény a műemléki területek között sorolja fel a történeti tájat, mint lehetséges védettségi kategóriát. Kimondja, hogy történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.
A Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű kapcsán elmondta, hogy független szakértők dolgoznak az UNESCO Világörökség Központja kérésére készülő összetett világörökségi hatástanulmányon.
A most készülő komplex hatástanulmány feladata ezért az, hogy célzott módon mérje fel és elemezze a szerencsi ipari parkba tervezett szalmatüzelésű erőműnek a világörökségi helyszín értékeire gyakorolt várható hatását és illeszkedését a környezethez, a tájhoz - mutatott rá Fejérdy Tamás.
"A szerencsi erőmű engedélyeztetési eljárása során nem készült a mostanihoz hasonló, átfogó, világörökségi szempontú hatáselemzés, hiszen ez Magyarországon, de világszerte is egyelőre új műfaj" - közölte Fejérdy Tamás.
"A világörökségi elismerést egy terület akár el is veszítheti" - hívta fel a figyelmet Fejérdy Tamás. Mint mondta, ha egy oda nem illő beruházást, fejlesztést nem sikerül leállítani, illetve az értékvédelem által meghatározott adottságokhoz igazítani, a helyszín a veszélyeztetett világörökségek listájára kerül, és ha megadott határidőn belül nem tapasztalható előrelépés a megoldásban, tehát a világörökségi értékek maradandó és visszafordíthatatlan kárt szenvednek, az UNESCO Világörökség Bizottsága dönthet a világörökségi listáról való törlésről.
Bécsben leállítottak egy már engedéllyel rendelkező magasház-fejlesztési projektet, míg a törökországi Pamukkaléban egy kisebb szállodasort bontottak le a világörökségi cím megtartása érdekében - sorolt pozitív példákat.
"Tisztában vagyunk vele, hogy a szerencsi önkormányzatnak milyen fontosak az új munkahelyek, különösen most, a cukorgyár bezárása után" - jegyezte meg Fejérdy Tamás, majd hangsúlyozta: "az örökségvédelem nem fejlesztésellenes, miként a világörökségi értékek megőrzésének alapjául szolgáló helyszínkezelési tervek sem kívánnak a fejlesztések gátjául szolgálni, de azt az örökségvédelem természetesen elvárja, hogy a fejlesztések a védett értékekkel összeegyeztethetők legyenek".
Mint mondta, a határ szlovákiai oldalán található Tőketerebesre tervezett széntüzelésű erőművet is beleértve az említett beruházások egyelőre nem kaptak engedélyt, de a tervek nagy száma és a kezdeményezések visszatérő volta is jelzi a tokaji világörökségi helyszín veszélyeztetettségét.