Barsiné Pataky Etelka a jelentéshez kapcsolódva kihangsúlyozta a további kutatások szükségességét: az éghajlatváltozásnak a gazdasági versenyképességre vagy az energiaköltségekre gyakorolt hatásai, az erdőirtás szerepe, a közlekedési ágazat éghajlatváltozással kapcsolatos költségeinek meghatározása, a légi közlekedés szennyezéseinek kiszámítása mind válaszra vár.
A jelentés megállapítja, hogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testülete (IPCC) első, 1990-es értékelő jelentése óta jelentősen megnőtt azon tudományos ismeretek száma, amelyek megerősítik, hogy az általános felmelegedés jelenlegi tendenciáját az ember okozta. Az IPCC legutóbbi értékelő jelentése szerint a globális széndioxid kibocsátás 1970 és 2004 között mintegy 80 százalékkal nőtt, és e növekedés főként a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának tulajdonítható.
A kutatások azt mutatják, hogy ha nem történnek intézkedések az üvegházhatású kibocsátások növekedésének megfékezésére vagy megállítására, bolygónk komoly veszélybe kerülhet. A Stern-jelentés következtetési szerint intézkedések hiányában az éghajlatváltozás éves költsége 2050-re a GDP 5-20 százalékát fogja kitenni.
Az Európai Unióban politikai konszenzus jött létre a globális hőmérsékletnövekedés - az iparosodás előtti szinthez képest - 2 fok Celsiusban történő korlátozásában. A jelentés hangsúlyozza, hogy most kell cselekedni, hiszen a 2 fok Celsius-os cél eléréséhez szükséges, az éghajlatváltozás csökkentésére irányuló erőfeszítések megkezdésének lehetősége a következő évtized közepére megszűnik.