A javasolt irányelv a kormányok és az euroképviselők közötti kompromisszum eredménye. A hatályba lépéséhez még további jogi lépések kellenek, és az Európai Parlamentben - a megállapodásban megnyilvánult kompromisszumkészség ellenére - és emberi jogi körökben nagy az ellenállás vele szemben. Az Amnesty International jogvédő szervezet például közleményében úgy reagált: a javaslatok elfogadása súlyosan aláásná az érintettek alapvető jogait.

Az EU szlovén elnöksége egyebek között azzal indokolta a jogszabály szükségességét, hogy a belső határok nélküli Európának közös bevándorlási politikára van szüksége. Jelenleg a tagállamok sok eltérő gyakorlatot alkalmaznak, az irányelv ezeket próbálná közös keretekbe foglalni.

A brüsszeli tájékoztatás szerint a tervezet kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy eldöntsék: legalizálják vagy kiutasítják az illegális bevándorlókat. A kiutasított személy távozása lehet "önkéntes" vagy kényszerű. Az utóbbi esetben az illető öt éven belül nem is léphet az unió területére. Szökés kockázata esetén az ilyen személyeket akár 18 hónapig is őrizetben lehet tartani. A szöveg szüleikkel lévő gyermekek fogva tartását is engedi, de csak "a lehető legrövidebb ideig". Fogva tartást csak legvégső eszközként és csak írásos indoklás alapján lehet alkalmazni.

Az irányelv mindazonáltal lehetőséget teremt a tagállamoknak, hogy eseti alapon és objektív megfontolások alapján döntsenek a bevándorló sorsáról.

Teljesen megbízható statisztikák a témáról nincsenek, de az Európai Bizottság becslése szerint 8 millió illegális bevándorló tartózkodik az unió területén. Tavaly az első félévben 200 ezer törvénytelenül tartózkodót vettek őrizetbe, és mintegy 90 ezret kitoloncoltak.

A nagyköveti szinten elfogadott tervezetet még a belügyminiszterek tanácsának, illetve az uniós képviselőtestületnek is jóvá kell hagynia.