GDP-vel manipulál az elemző cég, az EU, a tőzsde, a kormány, a city stb. Lehet rá tippelni - határidősen is -, amiért ráadásul akkor is fizetnek a bennfenteseknek, ha nem találják el. Lehet növelni vagy csökkenteni a várakozásokat, lehet multikkal vagy azok nélkül, összehasonlító alapon vagy keresztárfolyamon számolva, mind-mind más eredményre vezet. Most éppenséggel (és váratlanul) másfél-két százalékkal több is lehet az idén a jó mezőgazdasági termés miatt, de ezt valahogy nem akarja bevallani a kormány, jobb lesz ezt a többletet suba alatt elosztani. Amúgy is, nehogy má' megerősödjék öntudatában a paraszt! Megmarad tehát a kormány a szerény előrejelzése mellett, és - biztos, ami biztos! - túlfizetett "okoskái" odavágnak egy újabb értelmetlen kamatemelést, hogy még véletlenül se tudjon elindulni a fejlődés a termelésben. No meg, hogy továbbra is nyugodtan aludjanak a forintspekulánsok. El lehet tehát hallgatni a GDP növekedését, ha az érdek úgy kívánja, de ijesztgetni is lehet a csökkenésével, ha éppen úgy tetszik.

Most éppen ez történik, amikor Orbán (itt-ott) állítólag elhangzott beszédeinek, megjegyzéseinek kiszivárogtatása folyik. Hogy például a 4-es metró építésének vagy az autópálya-program leállításának következtében egy százalékkal csökkenne a GDP. Nem tisztem arról vitatkozni, hogy Orbán mit mondott és mit nem - vannak illetékesek, akik majd korrigálnak, ha kell -, de ez az említett GDP-csökkenés demagóg és nevetséges.

Önmagában persze le lehet vezetni egyszázalékos GDP-csökkenést a különféle beruházások megtorpanása miatt (istenem, hányfajta modellel, hányfajta eredményt lehet kimutatni!), ugyanakkor viszont akár kétszázalékos GDP-növekedést is, ha a kérdéses összeg másfajta felhasználását vizionáljuk. Mondjuk, az agrárfejlesztést, mert be kell látnunk - EU-kvóták ide vagy oda -, hogy ennek az országnak egyetlen értékes és egyedi természeti adottsága van: a mezőgazdaság, és ebben kell (kellene!) régi pozícióinkat visszaszereznünk. Magyarországból nem lesz sem pannon puma, sem pápai oroszlán, sem alcsúti tigris - de még csak egér vagy Kóka-féle béka sem - fejlett mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozó ipar nélkül!

Különben is, érdemes volna egyszer már szigorúan a gazdasági tények alapján megvizsgálni - mondjuk - a 4-es metró terveit. Mert egy ilyen (elfogulatlan) elemzés után meg kellene állapítani, hogy legalább kétszázmilliárd (!) forint "tartalék" van benne, arról most nem beszélve, hogy ez lehet-e a meglevő közlekedési gondok megoldásának legjobb változata.

De nem más a helyzet az autópálya-építések környékén sem. Mondjuk ki bátran: ott is meg lehetne "takarítani" - visszamenőleg négy-öt évre - akár a másik kétszázmilliárdot! Nemcsak a rejtett felülárazások, de a látványos rongyrázás miatt is. Az autóiparukra méltán büszke és a sebességkorlátozást tabunak tekintő németeket simán rá tudták szoktatni anno a nyolcvan kilométeres sebességhatárra több (hosszabb) szakaszon Salzburg és München között, ott, ahol sokkal nehezebb felszíni viszonyokon kellett keresztülvezetni a pálya vonalát, mint amilyen nálunk a kőröshegyi völgyhíd. Nekünk, a csóróknak bezzeg volt plusz negyvenkétmilliárdunk egy ilyen hídra, amelyen meg sem lehet állni! (Akkor meg minek? Nézzük lentről? Ennyiért?!) Kilátónak szép, ám kicsit drága. De az is (szomorú) tény, hogy Miskolc után valahogy eltűnik a forgalom a 3-as autópályáról, pedig az sem volt éppen olcsó. Lehet, hogy egyelőre egy autóút is elegendő lett volna ide?

Több mint elgondolkodtató, hogy az egyik oldalon adva van egy pazarló, itt-ott testidegen elemeket is tartalmazó, költséges nagyberuházás-roham, a másikon pedig egy valódi értékteremtésre képes, ámde tőkehiányos mezőgazdaság. Ki ne gondolkozna el ilyen helyzetben azon, hogy hova is érdemes és mennyit invesztálni?

Az persze egyáltalán nem kizárt, hogy az ilyen kérdések feszegetése adott esetben sokaknak nagyon is fájhat. Más lobbi, más érdekeltség! Hiszen, ahogy egész Európában, Brüsszelben is mondják: a beton a legjobb "buli" a pályázatokon is. Több beton, több profit! Hiszen ember meg nem mondja utólag, hogy pontosan hány köbmétert és milyen minőségűt építettek be. Nem csoda tehát, ha a figyelemelterelés, a keverés-kavarás - ha úgy tetszik: a visszavágás - ősi módszerei azonnal megzizzennek. Be akarják fagyasztani a nyugdíjakat - szólnak a rémhírek Orbánnal kapcsolatban. Hiszen ez mindig bejött idáig, a végtelenül kiszolgáltatott, majd négymilliós, megalázottságában egyre homogénebb, szerencsétlen nyugdíjasréteg erre mindig "ugrik", s ennyi most is elég lehet arra, hogy ne jöjjön össze a kétharmad a Fidesznek.

De mi van akkor, ha a nyugdíjasok most végre nem lesznek vevők az ilyen rémhírekre? Ha egyszerre csak a valódi hírekre - mondjuk, a drámaian emelkedő gázszámlára - figyelnek? Mert egyszer ezek a nagy guruk is tévedhetnek. Hiába emlegetik a GDP-t, hiába siratják a jól "tejelő" rengeteg betont, a társadalom a szemének és a tapasztalásainak kezd hinni.