- Az új önkormányzati miniszter körül azóta tart a botrány, amióta kiderült, ő a tárca várományosa. Gyenesei István, az egykori Somogy megyei elnök több gyanús ügyben is érintett lehet, kinevezését a parlament önkormányzati bizottsága sem támogatta. Ha jól tudom, ilyen még nem fordult elő, hogy egy miniszterjelöltet nem támogatott a fő szakbizottság.

- Én sem emlékszem ilyen esetre. Ez már a kisebbségi kormányzás korlátait jelzi.

- Ön szerint elvárható lett volna ezek után, hogy Gyenesei Istvánt nem nevezik ki miniszternek?

- Mivel a Gyurcsány-kormány meghirdette, hogy ők kisebbségben is képesek kormányozni, ezért nem lehetett másra számítani, mint hogy a parlamenti bizottság többségének a véleményét nem veszi figyelembe a kisebbségi kormány és a kisebbségi kormányt vezető miniszterelnök. Úgy hiszem azonban, hogy ez hosszú távon nem működik.

- Miért nem támogatták Gyenesei kinevezését?

- Ritka, amikor az ellenzék támogat egy miniszteri kinevezést, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez elsősorban a kormánypártok felelőssége, ők választják meg. Másrészt Gyenesei István esetében mindent elmondhatunk, csak azt nem, hogy alkalmasnak találnánk őt miniszternek. Önkormányzati vezetőként számos kifogás érte a tevékenységét. Nem látjuk azt a koncepciót sem, ami alapján az önkormányzatokat abból a lehetetlen helyzetből, ahová két év alatt eljutottak a kormány költségvetési megszorító politikája miatt, ki akarná vagy tudná emelni.

- Nemrég egy Keller Lászlóval kapcsolatos interpellációra adott válaszról való döntéskor három képviselő szavazatát nem regisztrálta a gép.

- Nagyon szoros szavazás volt, 185 igen és 183 nem szavazatot mutatott a kijelző tábla, de három ellenzéki képviselő jelezte, hogy nem működött a gépük. Ha ők nemmel szavaztak volna, akkor leszavazzák az interpellációt. Botrányos ügyről volt szó, Keller László és a Kapolyi László által megbízott magánnyomozó cég közötti kapcsolatról tett fel kérdéseket Demeter Ervin és Balsai István, és a válasz elég gyengére sikerült. Ha nem fogadja el a Ház a választ, a házszabály szerint az Országgyűlés elnöke kiadta volna az illetékes bizottságnak, hogy vizsgálja meg az interpelláció témáját, és készítsen jelentést az Országgyűlésnek. Szerintünk erre mindenképpen szükség van, ezért újra be fogjuk nyújtani ezt az interpellációt.

- Most is szerették volna újra megszavaztatni.

- A házbizottságban felvetettük, hogy vagy számítsák hozzá a képviselőknek a jegyzőkönyvbe bemondott, utólag rögzített szavazatát, vagy rendeljen el az Országgyűlés elnöke új szavazást. Végül is nem korrigálták a döntést, azon az alapon, hogy későn jutott el a levezető elnökhöz a hír, hogy nem tudtak szavazni a képviselők. Szerintünk lehetett volna rugalmasabban eljárni.

- Más téma: Balog Zoltánt támadások érték az MSZP részéről egy kijelentése miatt. Nyakó István szerint Balog Zoltán nem alkalmas az emberi jogi bizottság elnöki posztjára. Mi a véleményük erről az ügyről?

- Az MSZP szeret démonokkal küzdeni. És ha nem talál ilyen démonokat, akkor valakiből démont farag. Balog Zoltán nem véletlenül került a célkeresztbe. Ő volt az, aki a 2006-os őszi események ügyében a parlament emberi jogi bizottságának elnökeként nagyon határozott kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Régóta fenik a fogukat a szocialisták Balog Zoltán megbüntetésére. Mi azonban nem kívánjuk visszahívni a bizottságból, a frakciónk támogatja a tevékenységét. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a közvélemény figyelmét felhívta arra, hogyan bánt el 2006-ban a kormány az ellenzékével.

- Gyurcsány Ferenc nemrégiben azt mondta, ha nem szavazza meg a parlament a költségvetést, akkor a kabinet távozik. Önök hogyan döntenek?

- Az ellenzékiséget és a kormánypártiságot többek között az különbözteti meg, hogy a kormánypártok támogatják a kormány által beterjesztett költségvetést, az ellenzéki pártok pedig nem. Ez parlamentáris hagyomány, tehát igen kicsi a valószínűsége, hogy megszavazzuk az előterjesztést. Meglepő dolog lenne ugyanakkor, ha egy ellenzéki párt - például az SZDSZ - támogatná a költségvetést.