Az eljárások lefolytatására és azok eredményeinek átadására nincs kötelező határidő. Ezzel számos tagállam visszaél, ezért kezdeményezte Őry Csaba a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában a nyugdíj elszámolási rendszerben alkalmazott eljárási határidők felülvizsgálatát és szigorítását. Gál Kingával együtt pedig mind nemzeti, mind uniós szinten határozott lépéseket kezdeményezett a helyzet rendezésére.

Az Európai Parlamenthez egyre nagyobb számban érkeznek az állampolgári bejelentések, amelyek azt sérelmezik, hogy számos tagállam — így egyebek között Románia, Németország, Ausztria, illetve Magyarország — között nem működik megfelelően a nyugdíj elszámolási rendszer, amelynek a kereteit az uniós jog adja.

Ma Magyarországon mintegy 2500 nyugdíj elbírálás áll emiatt, és már több százan keresték meg Gál Kingát közülük, hogy megoldást találjanak a gondjukra. Ők Romániából települtek át, majd szülőföldjük uniós csatlakozása után mentek nyugdíjba, és sürgető kérésük ellenére mind a mai napig (egyes esetekben több mint egy éve) nem kapják meg a szomszédos országban ledolgozott évekre járó nyugdíjukat. A román nemzeti és megyei hatóságok eközben mondvacsinált indokokra hivatkoznak, hogy tovább odázzák az ügyek rendezését, holott 2007 január elseje óta Romániában is érvényben van a tagállamok közötti nyugdíj elszámolási rendszer működését szabályozó 1408/71/EGK és 574/72/EGK uniós rendelet.

A helyzet rendezése érdekében Gál Kinga és Őry Csaba mind nemzeti, mind uniós szinten határozott lépéseket kezdeményezett. Mivel a polgárok számára megnyugtató, hosszú távú megoldás megfelelő garanciája elsősorban az uniós jogi normák pontosítása lehet, Őry Csaba az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságában 2008. májusában indítványozta a tagállamok nyugdíj elszámolási rendszerére vonatkozó eljárási határidők felülvizsgálatát, és szigorítását minden olyan esetben, amikor a tagállamok illetékes hatóságai egymással információkat cserélnek, illetve nyugdíj elszámolási ügyekben eljárnak. A jelenleg problémát okozó joghézag megszüntetése érdekében a két magyar néppárti politikus ezzel párhuzamosan írásbeli kérdést is intézett az Európai Bizottsághoz, az esetleges jogsértések megállapítása és a jogorvoslati lehetőségek feltárása céljából. Gál Kinga — szintén ebben az ügyben — már egy hónappal ezelőtt is fordult a Bizottsághoz, Spidla biztos válasza azonban elkerülte a kérdés lényegét és válasza nem érintette a probléma megoldását. Gál Kinga már korábban felvilágosítást kért a Magyar Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól, illetve Lamperth Mónika volt szociális és munkaügyi minisztertől is, az Európai Parlamentben pedig számos alkalommal felhívta a magyar és román képviselő kollégák figyelmét az ügy fontosságára.

Gál Kinga és Őry Csaba a következő kérdésekre vár választ az Európai Bizottságtól:

1. Lehet-e joghézag a 1408/71/EGK rendeletben, amely nem határoz meg határidőt a tagállamok közötti nyugdíj elszámolási ügyek rendezésére vonatkozóan?

2. Követ-e el jogsértést az a tagállam, amely több mint egy évig nem fizet nyugdíjat és nem válaszol a más tagállam(ok)ból érkező megkeresésekre?

3. Az uniós rendelet alapján fizethet-e a magyar hatóság azon munkaévek után is (a végleges nyugdíj összegéhez közeli nagyságú) ideiglenes ellátást, amelyekre vonatkozóan az állampolgárok által benyújtott dokumentumok (munkakönyv stb.) alapján biztosan megállapítható egy másik tagállam illetékességi körén belül szerzett biztosítási idő?

4. A román hatóságok nemteljesítése sérti-e az emberi méltóságot és az érvényben lévő uniós jogszabályok alapján a Luxemburgi Bíróság elmarasztalhatja-e a jogsértések megállapítása esetén az országot