- Úgy tudjuk, nincs mobiltelefonja. Miért?

- Nincs elvi oka, eddig nem okozott fennakadást a mobiltelefon hiánya. Hozzátartozott a személyi szabadságomhoz. Most viszont már biztosan szükségem lesz rá.

- Milyen ügyekkel kíván először foglalkozni hivatalba lépése után? Melyek ma a környezetvédelem legégetőbb problémái?

- Azt, hogy milyen ügyekkel kell először foglalkoznom, nem én fogom eldönteni. A törvény ugyanis felállít egy bizonyos rangsort a feladatok között: az egyedi, egyéni állampolgári alkotmányos jogsérelmeket mindenképpen kezeln*i kell, utánajárni, kivizsgálni. Természetesen emellett ajánlásokat fogalmazhatok meg, figyelemmel kísérem majd például az európai és a nemzetközi környezetvédelmi jogok érvényesülését, s felszólíthatok egy-egy jogsértőt a jogszerű magatartásra.

- Számos környezetvédelmi botrány volt Magyarországon az utóbbi időben, példaként említhetjük a Rába habzását vagy a több ezer tonna német szemét ügyét. Ha lett volna már zöldombudsmani hivatal, akkor meg lehetett volna akadályozni ezeket a környezetkárosításokat?

- Könnyű lenne azt mondani utólag, hogy igen, de az igazság az, hogy aligha. A Rába habzásának megakadályozására kevés az eszközünk, nincs igazán cselekvési lehetőségünk: csak a nemzetközi jog és bíráskodás vagy az egyeztetés lehet a megoldás. Végül is az utóbbi eszközzel a környezetvédelmi tárcának sikerült is változást elérnie az osztrák oldalon. A probléma azonban a vízmederbe mosódott szennyeződés miatt még valószínűleg sokáig fennáll. Nem hiszem, hogy ebben az ügyben én többet tudtam volna tenni, ha már hivatalban vagyok. Az illegális szemétlerakók ügye már közelebb van az ombudsman jogköréhez, ebben ugyanis van egy lényeges elem: a lakossági aktivitás. Az illegális hulladékot abban a hiszemben hozták ide a német vállalkozók, hogy ez nem fog senkit zavarni, de kiderült, ez nem így van, hiszen a helyi lakosok fedezték fel a szemétkupacokat. Az ilyen, környezetükért felelősséget érző embereket kell támogatnom ombudsmanként.

- Mekkora hazánkban a környezettudatosság, kell-e ezen javítani, és ha igen, hogyan?

- Természetesen kell javítani, de a fejlődés érezhető: gondoljunk például a szelektív hulladékgyűjtésre, ami tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. Úgy tudom, hogy most már három budapesti kerületben is sikeresen működik ilyen program. Az így begyűjtött műanyag flakonok kilencven százaléka bekerül az újrahasznosítási körforgásba, s ez nagyon biztató. Kijelenthetjük, hogy a környezetvédelem kérdése bekerült a fősodorba: mind a sajtóban, mind a közvéleményben jelen van a téma. A minőségen kell javítani. Ma még könnyen haragszanak meg a környezetvédőkre, a közhangulat nem mindig toleráns irántuk. Például amikor autópályák, autóutak építése ellen tiltakoznak, általános a felháborodás ellenük, pedig igen figyelemreméltók az érveik, és az előrejelzéseik gyakran igaznak bizonyulnak.

- A törvény erőteljes jogosítványokat ad az ön kezébe, hatásköre kiterjed a magánberuházásokra is.

- Eredetileg valóban komoly jogosítványokról volt szó, de amit végül megkaptam, az alig különbözik az általános ombudsmanétól. Ezt nem panaszként mondom, éppen csak azt akarom kifejezni, hogy az ő hatásköre is bővült az évek alatt, a zöldombudsmané pedig elérte ezt a szintet. Az én jogköröm csupán három ponton tér el az állampolgári jogok biztosának jogosítványaitól.

- Tervei között említette, hogy jobban együtt akar működni a civilszervezetekkel, összefogva a tevékenységüket, erőfeszítéseiket. Mekkora most a civil szféra kényszerítő ereje, nyomásgyakorló képessége a környezetvédelem terén?

- Néha azt látom, hogy nagyon nagy. A kitartásuk, állandó jelenlétük, lelkesedésük példaértékű, főleg helyi szinten. Megdöbbentő, hogy milyen jól meg tudják szervezni magukat, és harcolnak az igazukért. Már a jövő héten találkozóra hívom a környezetvédelmi szervezetek képviselőit.

- Várható, hogy látványos akciókban vesz részt? Például a rendőrökkel közösen üldözi a krosszmotorosokat?

- Nem szép dolog, ha valaki semmibe veszi a természet értékeit. Ha a probléma iránt jelentős társadalmi érdeklődést tapasztalok, mindenképpen áttekintem, miként lehetne lépni ez ügyben is. Jogász vagyok, a komplex vizsgálatokban bízom: a szükséges információk begyűjtése után biztosan könnyebben rá lehetne jönni, miért nem mennek most jól a dolgok. Ha valaki szilárdan bízik abban, hogy nem kapják el, hajlamosabb lesz egy-egy bűncselekmény elkövetésére. Ezt kell visszaszorítani a természet rongálóinál, legyenek azok quadosok, motorosok vagy fatolvajok.

- Azaz nem ül rendőrautóba?

- De. Ha az élet úgy hozza, eljöhet az a pillanat is.

- Támogatja új nemzeti parkok kialakítását és a meglévők bővítését?

- Ez ügyben sajnos igen erős a társadalmi ellenállás, elegendő csak a nagy számú madármérgezésre utalni. Sokan ezzel a barbár módszerrel fejezik ki nemtetszésüket. Nyilván nem lehet a földtulajdonosoktól elvárni, hogy a természet védelméért tartózkodjanak a modern gazdálkodástól, de a másik véglet sem megy, hogy az összes, védelem alá kerülő földdarabért súlyos pénzeket fizessen az állam. Meg kell találni az ésszerű kompromisszumokat, s egyben csillapítani kell az érintett lakosság ellenérzéseit. Az utóbbiakat is feladatomnak érzem.

- Mi a véleménye az erdőprivatizációról?

- Az erdőprivatizációnak kétségtelenül lehetnek természetvédelmi vonatkozásai. Sokan úgy gondolják, hogy a fák addig vannak biztonságban, amíg az állam felügyeli őket, míg mások a magántőkében bíznak. Ezt a kérdést ma inkább politikai, mint zöldmegközelítésben látja a társadalom. Nehéz a helyzetem: ha az ombudsman politikai állásfoglalásokat tesz, hamar elveszíti a hitelét. Ez szerencsétlen csapdahelyzet, amelyből nem egyszerű menekülni.

- Várható, hogy hatékonyabb zöldmunkára sarkallja a rendőrséget?

- Ma még nem minden rendőrkapitányságon van meg a kellő tudás a természetkárosító bűncselekmények felderítésére, a rablást vagy a gyilkosságot egyszerűbb minősíteni, mint azt, ha valaki elviszi egy fél hegyoldal teljes medvehagymatermését, vagy illegálisan lepakol két kamion szemetet. Akadnak azért biztató példák is: a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrkapitányságon például külön ügyosztály foglalkozik a zöldbűnözéssel. Az ő sikereik magukért beszélnek. Azaz ha ott működik, máshol is megvalósítható ez, csak le kell másolni a már bevált megoldásokat. Erre mindenképp szeretném felhívni a rendőrség vezetőinek a figyelmét.

- Javasolja majd a védett növény- és állatfajok listájának bővítését?

- Sokáig kellene élnem, hogy minden elém terjesztett témát felkaroljak. A jogosítványom hat esztendőre szól, és szerintem egy év alatt négy-öt jelentős ügyet tudunk majd megoldani kollégáimmal. Két-három héten belül eldöntjük, hogy melyik lesz az a huszonöt-harminc téma. Ha kész a lista, azonnal közzétesszük.

- Kikből áll majd a csapata?

- Természetesen nem csak jogászokból, helyet kapnak benne környezetvédelmi szakértők is.

- Milyen lesz a munkarend?

- Én az aprómunkában hiszek. Azt sem tartom katasztrófának, ha bizonyos ügyekről lemaradok, egy a fontos, az ombudsmani intézmény nem válhat hiteltelenné. Minden hozzám forduló polgárnak választ kell kapnia. Egyben bátorítani szeretném a civil kezdeményezéseket, hiszen a polgárok számos esetben országos jelentőségű problémákra hívják föl a figyelmet.

- Például a szivattyús energiatározók ügyére.

- A szivattyús energiatározó, ha nem jár természetpusztítással, elfogadható válasz lehet az energiaproblémákra. De roppant fontos leszögezni: a zöldérdekek sehol nem sérülhetnek.

Pályakép

Fülöp Sándor 1957-ben született Montrealban. 1982-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd 1987-ben pszichológusdiplomát szerzett a bölcsészettudományi karon. 1984-től a Fővárosi, illetve a Legfőbb Ügyészségen dolgozott ügyészként, majd ügyvéd lett. 1992 óta tevékeny résztvevője a környezetvédelmi jogalkotásnak. Ügyvédként tevékenykedett a Környezeti Management és Jog Egyesületnél. Környezetvédelmi jogot oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Tagja, majd elnökhelyettese volt az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. 2002-től az Aarhusi Egyezmény Jogérvényesítési Bizottságának tagja, részt vett a törvény megszövegezésében. 2002 és 2006 között több nemzetközi projekt részese. 2003-tól a Környezettudományi Központ Alapítvány kuratóriumi elnöke. Számos publikációja és könyve jelent meg.

Nyolc éve várunk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára

A jövő nemzedékek ombudsmani hivatalának felállítását először 2000-ben vetette fel a Védegylet civilszervezet, akkor konferenciát is rendezett a kérdésről. A civilek olyan intézmény létrehozását szorgalmazták, amely a jövő generációk érdekeinek képviseletével fontos lépéseket tehet a fenntartható társadalomért, a környezetromboló döntések felülvizsgálatával pedig sokat javíthat a kortárs generációk életfeltételein. A zöldombudsmani posztot különböző okoknál fogva nem sikerült létrehozni az elmúlt években, de tavaly új lendületet kapott az ötlet. Ennek eredményeképpen a parlament elkezdett tárgyalni az új ombudsmani hivatal létrehozásáról, és manapság szokatlan, ötpárti egyetértéssel meg is állapodtak a frakciók. Tavaly májusban született végleges döntés arról, hogy megszüntetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosa helyettesének posztját, az épített és természeti környezettel, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó biztosi intézményt hoznak létre. A törvényjavaslat 2007 őszén fordult célegyenesbe a parlament november 26-án fogadta el a jogszabályt. A törvény erős - még az állampolgári jogok biztosánál is nagyobb - jogosítványokat ad a zöldombudsman kezébe például azzal, hogy hatásköre kiterjed a magánszférára is. Az ombudsman felfüggeszthet kiadott engedélyeket, ha fennáll a visszafordíthatatlan környezetkárosodás veszélye. Beléphet minden olyan ingatlanra, ahol természetpusztítás folyik, és betekinthet minden ezzel kapcsolatos iratba. A biztost munkájában még a magán-, az üzleti vagy az államtitok sem akadályozhatja meg.