Tavaly augusztusban előbb Oroszország helyezett el zászlót 4 200 méter mélyen, a Jeges-tenger fenekén, mire válaszul Dánia és Kanada is szót emelt a területek birtoklása felett. Egy 1982-es ENSZ-határozat értelmében az USA-t, Kanadát, Dániát, Norvégiát és Oroszországot egyenként 320-320 kilométernyi úgynevezett gazdasági zóna illeti meg határain túl a sark irányába, de maga az északi pólus elvileg egyik államhoz sem tartozhat.

A kialakult status quo-t jelentősen felborította azonban a jégtakaró olvadása és a magas világpiaci árak, melyek a sark környékén feltételezett földgáz- és kőolajkincsek kiaknázását elérhető közelségbe hozták. Feltételezések szerint a jelenleg még feltáratlan ásványkincsek mintegy negyede bújhat meg az Arktisz alatt, az energiahordozók mellett számos érc is - írja a Neue Zürcher Zeitung.

Dánia ezért még most szeretné megállítani a verseny elburjánzását. Per Stig Moller dán külügyminiszter ezért háromnapos tárgyalásra hívta norvég, orosz, kanadai és egyesült államokbeli kollégáit a grönlandi Ilulissatba. Közös megoldást szeretne találni az Arktisz kincseinek szabályozott feltárására.

A tárgyaláson a gazdaságpolitika mellett környezetvédelmi kérdéseket is érintenek: a jégolvadás következtében ugyanis hajózhatóvá válik az Északi-sark, így óceánjárók, kereskedelmi hajók és olajtankerek lephetik el. Az északnyugati átjáró - mely jelentősen csökkentené az Európa-Ázsia hajóút költségeit - tavaly szeptemberben volt a történelemben először hajózható. Geológusok szerint egy-két évtizeden belül jégmentes nyarak lesznek az Arktiszon.