Az EU 2004 óta csatlakozott tagországaira ezeknél kisebb vállalások vonatkoznak, 2015-re például csak 0,33 százalék. A megerősítésre azért volt szükség, mert tavaly a statisztikák szerint - most először - csökkent az erre fordított uniós összeg. Az MTI információi szerint tavaly a többi tagország mellett Magyarországon is visszaesett az említett kategóriába tartozó kiadás. Uniós szinten tavaly 46 milliárd euró jutott fejlesztési célokra. 2010-re az összeg a tervek szerint megközelíti a 66 milliárd eurót.

Brüsszeli találkozójukon a tagállamok külügy- és fejlesztési ügyekkel foglalkozó miniszterei arról is állást foglaltak, hogy rugalmasabb megközelítést kell alkalmazni a fejlődő államokkal folytatott gazdasági partnerségi tárgyalásokon, mert az ezeken készülő megállapodások kidolgozása késésben van.

Az előző nap kezdődött kettős EU-miniszteri üléshez kapcsolódva tartották kedden az unió és Törökország társulási tanácsának újabb fordulóját. Ezen mindkét fél a tagjelölt Törökországgal folytatott tárgyalások lassulásáról tett említést - csakhogy míg az unió szerint ennek az az oka, hogy Ankara nem halad elég gyorsan saját reformjaival, a török fél az unió részéről - különösen Franciaországnál - lát szándékos lassítási kísérleteket.

Ali Babacan török külügyminiszter megerősítette, hogy országának továbbra is a teljes jogú EU-tagság a célja. Törökország eddig 35 tárgyalási fejezetből csak hatot nyitott meg az EU-val.