FIDESZ.HU > Vélemények > Publicisztika |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Az erőszak árnyékában
|
|
Pusztán a véletlen műve, hogy az Amnesty International (AI) Magyarországról (is) szóló jelentése épp tegnap került a nyilvánosságra - ugyanazon a napon, amikor az olaszliszkai lincselés ügyében folyt tárgyalás. |
|
Létrehozva: 2008. május 29., 06:17 |
Ugyancsak szerdán állt bíróság elé a tavalyelőtti tévéostrom résztvevőinek egy csoportja, a 2006. október 23-i rendőrterror áldozatává vált Révész Máriusz képviselő pedig parlamenti interpellációt nyújtott be.
A nemzetközi jogvédő szervezet teszi a dolgát, és felhívja a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek a jogállamiságot beárnyékolják nálunk és a világ egyéb országaiban. Az viszont már a magyar politika, az igazságszolgáltatás, sőt végeredményben valamennyi törvénytisztelő állampolgár feladata, hogy felismerje a feltárt jelenségek közti összefüggéseket, és ennek szellemében alakítsa ki törvényhozói, büntetőjogi és morális döntéseit.
Valós megállapítás, hogy hazánkban a romákat sokszor hátrányosan különböztetik meg. Szögezzük le azonban: semmiféle megtörtént diszkrimináció nem jelenthet mentséget az olaszliszkai gyilkosoknak. Mint ahogy az egész ország szégyene - amit az AI sem rejt véka alá -, hogy a tavalyelőtti októberi ünnepnapon a békés polgárokkal szemben indokolatlanul brutálisan fellépő rendőrök személyazonosságát és felelősségét még mindig nem lehet megállapítani, és semmi jele sincs a vétkesek felelősségre vonásának. Márpedig az idézett jelentésből és a magyar valóság "belső" ismeretéből egyaránt kibontakozik a kép: az országosan elharapózó erőszakkal szemben mindaddig tehetetlenek maradunk, amíg épp a törvényesség és a rend megőrzésére felesküdött testületnél nem számolják fel az erőszak melegágyát.
És mennyi tennivaló maradt még a fiatalkori agresszió megfékezése terén is! Vajon felelősségre vonják-e egyszer azokat az oktatáspolitikusokat, akik a nagy létszámú osztályok "megalkotásával" lehetetlenné tették, hogy a pedagógus figyelemmel kísérje tanítványainak pszichés változásait is. Azokat a rémtetteket, amelyeket az utóbbi időben iskolás fiatalok hajtottak végre, talán meg lehetett volna előzni, ha közösségi alkalmazkodásra, megfelelő kapcsolatkiépítésre, önfegyelemre is tanítják őket.
Örvendetes, hogy gyermekjogokkal foglalkozó internetes honlap készül Magyarországon, és reménykedjünk abban, hogy ott az iskolások majd kötelezettségeikről is képet kaphatnak. De tudnunk kell, hogy az erőszakra való hajlam gyengítésére gyermekeinkben a világháló egymagában sose lesz képes. Mindez közös társadalmi felelősségünk. És egyben jól felfogott érdekünk.