Másfél éves huzavona után sikerült rábeszélni az összes uniós tagországot a tárgyalások megkezdésére. Az eszmecserét előbb a lengyelek blokkolták húsexportjuk oroszországi korlátozása miatt, majd a litvánok vétóztak, mert 2006-ban leállították országuk orosz olajellátását. A Jukosz mazeikai olajfinomítóját a lengyeleknek adta át a litván kormány, kellőképpen felbőszítve Moszkvát.

A Financial Times című tekintélyes brit üzleti lap szerint az orosz kormányzat hozzájárult a csaknem egy évtizede ratifikációra váró európai energiacharta legfontosabb cikkelyeinek teljesítéséhez. Ezek szerint az orosz gázóriás, a Gazprom hozzájárulna ahhoz, hogy vezetékeit más társaságok is használhassák. Emellett a Kreml szavatolná a külföldi befektetések biztonságát. Nemcsak a Jukosz orosz olajcég vagyona került más kezekbe, hanem az ágazat nemzetközi hatalmasságai, a Shell és a BP is elvesztették beruházásaik egy részét az orosz hatóságok fellépése miatt.

Az orosz kormány korábban elzárkózott az energiacharta ratifikálásától mindaddig, amíg az európai országok nem alkalmazzák. A moszkvai érvelés szerint az unió kizárja a Gazpromot az európai piacokról, megakadályozva az orosz gázóriás vállalatfelvásárlási kísérleteit az ágazatban.

A két fél kapcsolatai a legutóbbi partnerségi egyezmény 1997-es aláírása óta holtpontra jutottak. A június 26-27-én Szibériában esedékes csúcstalálkozón sem várható áttörés. Jó néhány év kemény tárgyalás várható addig, amíg végleges, ratifikálható megállapodásra jutnak a felek. A legfontosabb az energetikai együttműködés feltételeinek tisztázása lenne. Az orosz fél a kulisszák mögött uniós garanciákat szorgalmaz a nyersanyagok hosszú távú felvásárlására, arra hivatkozva, hogy máskülönben nincs szavatolva annak a több tízmilliárd dollárnak a megtérülése, amelyet a kitermelőknek be kell fektetniük az ágazatba, hogy elláthassák az európai fogyasztókat. Moszkva az ellátás feltételeiről nem Brüsszellel, hanem minden országgal külön alkuszik.

Az utóbbi évtizedben gazdaságilag jelentősen megerősödő orosz kormányzat mellett az uniónak tisztáznia kell azt is, milyen feltételeket tud nyújtani a szovjet utódállamoknak az együttműködés fejlesztéséhez. A lengyelek és a svédek egy olyan közös javaslattal álltak elő, amely "keleti partnerséget" javasol az egykori szovjet köztársaságoknak. Ez gyakorlatilag az uniós normákhoz való fokozatos közelítést jelent, felcsillantva a csatlakozás távlatait is. Ukrajna és Grúzia euroatlanti integrációja a közeljövőben kulcsfontosságú lehet a kontinens politikai és gazdasági biztonsága szempontjából is.

Fellépés az Északi Áramlat ellen

Az Európai Parlament bizottsága jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint a Balti-tenger medrében lefektetendő Északi Áramlat orosz gázvezeték súlyos környezetvédelmi veszély a térségre. A balti és lengyel képviselők támogatásával elfogadott javaslatot nem tudták megtorpedózni a németek, így az a törvényhozás elé kerül. A gázvezeték a balti államokat és Lengyelországot elkerülve juttatna el nyersanyagot Oroszországból Németországba. Az Európai Parlament határozata azonban nem fogja semmire sem kötelezni az építtető Gazpromot és német partnereit.