Kormányzati szőnyegbombázás

Létrehozva: 2008. május 30., 08:43	nyomtat	küld

- Mit tud lépni a Fidesz a médiakuratóriumokban és az ORTT-ben a koalíciós szakítás után kialakult helyzetre?

- Az MSZP rövid távon úgy számol, hogy ez a helyzet előnyös neki, de valójában ez hosszú távon egyáltalán nem hoz majd nekik hasznot. Számos területen ugyanis kölcsönösen jó megállapodásokat tudtunk kötni az elmúlt időszakban, de most a további megállapodásokat kockáztatják csak azért, hogy kádereiket elhelyezzék a kuratóriumi elnökségekben. A közintézmények viszont veszítenek az ügyön. Az ellenzék minden törvényes lehetőséget kihasznál a helyzet megváltoztatására. Egyébként nonszensz az is, ami az ellenzéki oldalt jellemzi a kuratóriumi elnökségekben: a második legnagyobb ellenzéki frakció, a KDNP súlytalanul szerepel a testületekben.

- De önnek mint a második legnagyobb frakció küldöttjének ugyanannyit ér a szavazata az ORTT-ben, mint a tizenegy fős MDF-frakció küldöttjének.

- Igen, ez is furcsa. Eközben az MSZP négykilenced szavazati aránnyal vehet részt a munkában.

- Nem a médiatörvénnyel van gond?

- Inkább a jogalkalmazással. A szabályozás struktúrája papíron jól mutatott. A médiatörvény megalkotásakor ugyanis demokratikus keretekben gondolkodtak. A kuratóriumi egyensúlyi helyzet viszont a balliberálisok szerint csak akkor fontos, ha a polgári oldal van kormányon. A törvényt sajátosan értelmezik. Az Orbán-kormány alatt, amikor az ellenzék nem tudott megállapodni jelöltjeikről, csonkává tették a kuratóriumot. Így a működésképtelenség látszatát alakították ki. De akkor is sajátosan alkalmazták a szabályozást, amikor már kormányon voltak. A jobboldali kormánnyal szemben ők egyszerűen beavatkoztak az ellenzéki oldal ügyeibe. Kijelölték, melyik ellenzéki párt rossz, és melyik a jó, így az MDF négy taggal vehetett részt, míg a Fideszt kizárták a munkából. Ez volt a valódi csonka testület. Mindez bizonyítja: az ő jogállami felfogásuk teljesen más mint a miénk, a polgári oldalé.

- Mit szól az MSZP véleményéhez? Azt mondják, a törvény kötelezi a testületek kibővítésére.

- Ez nem egészen így van. A törvény csak lehetőséget ad, nem kötelez a médiatestületek megszállására, felduzzasztására. Most szőnyegbombázást hajtanak végre. Ha korábban önmérsékletet tudtak gyakorolni abban, hogy a kormányoldalon belül hogyan osztják el a helyeiket, akkor érthetetlen, most miért nem képesek erre. Pedig ezzel kockáztatják a hosszú ideje folyó ötpárti médiatárgyalások sikerét. Elindult egy folyamat a digitális átállás törvényének megalkotása körül, jó szakmai munkakapcsolat alakult ki közöttünk. Aztán a szabályozás is megszületett. Az új médiatörvényről is tárgyalások kezdődtek. Remélem, az összes felelős politikai erő belátja, a mostani helyzet tarthatatlan, kiszámíthatatlanná vált. Érthetetlen az MSZP viselkedése: feláldozza a jövőt. Ezt csak azért csinálja, hogy megválassza a tévéelnököt. Közben ha fennmarad a közszolgálat mai törvénytelen finanszírozása, az Európai Unió súlyos milliárdokkal szankcionálhatja a költségvetést.

- Nem visszás, hogy az elnöki pályázatot még az előző elnökség írta ki, de már az új, MSZP-sekkel kibővített testület jelöl elnököt?

- Kérdéses, hogy egy pályáztatás során lehet-e a szabályokon változtatni. Most érdemi módosulás következik be az elbírálás során. Ilyet egy demokratikus jogállamban nem szokás elfogadni. Az elnökválasztás első stációja, hogy a pártdelegáltakból álló elnökség kétharmados többsége jelöltet állít, a jelöléshez is kell az elnökség jelölése is. A mai, pénteki választáson kiderül, melyik párt tud azonosulni ezzel az antidemokratikus jogalkalmazással. Nyilvánvalóvá válik, hogy valójában ki az ellenzéki és ki a kormánypárti tagja a testületnek.

- Tíz évvel ezelőtt hasonló helyzetben már feloszlatta magát az elnökség. Nem lehetne ez most is megoldás?

- Ugyan! A feloszlatáshoz is kétharmad kell. És amúgy is, mi változna? Már a következő héten erőből felállítanák a hatályos törvényre hivatkozva az új testületet, amelynek az egyik oldalán lenne, ki tudja, hány, de minimum négy szocialista delegált, és összesen ugyanennyi helyen osztozhatna az úgynevezett ellenzék, azaz a Fidesz, a KDNP, illetőleg az SZDSZ és az MDF.