Alább a szakbizottság két további képviselője nyilatkozik az Európai Parlament weboldalának az USA másodlagos jelzálogpiaci válságából gyökerező pénzpiaci zavarokról, az EKB lehetséges szerepéről, valamint a lakossági bankbetétek megóvásáról.

"A pénzügyi rendszer a gazdaság vérkeringése. Annak bármely fennakadása a gazdaság egészére kihat. Most érzékelhetőek bizonyos problémák a gazdaság különböző részeiben, főként az ingatlanpiaci és építési ágazatokban, ami befolyásolja az emberek jólétét" - mondja a kérdés jelentőségéről Margarita Starkevičit (liberális, litván).

EKB-beavatkozások: injekció vagy átömlesztés?

Az elmúlt tíz hónapban az Európai Központi Bank (EKB) likviditási injekcióval próbálta enyhíteni a pénzpiacokon fellépő zavarokat. Tavaly augusztusban az EKB 95 milliárd euró hitelt pumpált a bankrendszerbe, hogy megelőzzék a kereskedésben jelentkező nehézségeket. Azóta rendszeresen került sor hasonló beavatkozásokra.

"Ezek olyan rövidtávon visszatérítendő likviditási injekciók, amelyek az euróövezeten kívüli bankok számára is elérhetőek. Az EKB megoldja az Egyesült Királyság problémájának nagy részét" - magyarázza Ieke van den Burg (szocialista, holland).

"Az EU-ban a bankok működésének kétféle modellje létezik. Az első a lakossági betéteken alapul. Az EKB vagy a nemzeti jegybankok segítségével e bankok jól kezelik a válságot, mivel van egy állandó betéti forrásuk" - mutat rá Margarita Starkevičit?.

"A második modell a nagykereskedelmi piacokon alapul. Mivel az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság felkavarta a nagykereskedelmi piacokat, e bankok már nem tudnak többet finanszírozni, így új pénzteremtési módokat kell találniuk. Ezért egy hatalmas, hosszú távú problémával állnak szemben, az EKB-nak vagy a többi uniós jegybanknak pedig nem szabad kiváltaniuk a bankokat megoldást kínálva hosszú távú gondjaikra" - folytatja Margarita Starkevičit?.

A bankok kockáztatnak, mi pedig fizetünk?

Többek szerint, amikor a bankok nagy hozamra tesznek szert, akkor behabzsolják a profitot, ám szűkös időkben veszteségüket másokkal fizettetik meg, mivel az államok kénytelen közbeavatkozni. Végső soron az állampolgárok fizetnék meg tehát a bankok anyagi felelőtlenségét?

"Ezt nevezzük erkölcsi hazárdírozásnak: a nyereség és a bónuszok magánszemélyeké, de a veszteséget a közösséggel fizettetik meg. Azt sem mondhatjuk azonban: oldják meg maguk a problémájukat és hagyjuk elvérezni a részvényeseket. Ha a brit Northern Rock pénzintézet például összeomlott volna, annak katasztrofális következményei lettek volna. Ezért kell a kormányoknak közbeavatkozniuk" - reagál Ieke van den Burg.

Hatékonyabb pénzügyi felügyelet - de hogyan?

Ieke van den Burg és Daniel Dăianu (liberális, román) a jövőbeni pénzügyi felügyeleti struktúráról készít parlamenti jelentést, amelyben elemzik azokat a pénzpiaci viszonyokat és ellenőrzési hiányosságokat, amelyekre a válság rávilágított.

"Szorosabban kell ellenőriznünk a bankokat, amelyeknek a nagyobb szereplőkre kell összpontosítaniuk - ezek hordozzák ugyanis a pénzügyi stabilitás szempontjából a legnagyobb rendszerkockázatot. Az EU-ban kb. 40 ilyen nagy bank található, főként Londonban. Európai felügyelet szükséges" - vélekedik Ieke van den Burg.

"Támogatom az ún. «testületi felügyeleti» megközelítést. Jobban össze kell hangolnunk a több országban működő bankok felügyeletét. A balti államokban például az északi bankok nagyon tevékenyek" - példálódzik Margarita Starkevičit?.

Proaktívabb és nagyra törőbb EKB-t!

"Valóban sajnálom, hogy McCreevy uniós biztos nem proaktívabb és nagyra törőbb: ütemtervet javasolt a hatékonyság növelésére, ám ennek betartása nem kötelező" - mondja Ieke van den Burg. "Másrészt a Tanács túlságosan a nemzeti érdekekre összpontosít, az Egyesült Királyság például halálra van rémülve a gondolattól, hogy pénzügyi ágazatuknak több szabályozással és felügyelettel kell szembenézniük, így hátat fordíthatnak a City-nek. Ezért nyilván gátolják az előrelépést" - teszi hozzá.

Pénzügyi ombudsman az ügyfelek védelmében

"Átfogó és koherens betéti biztosítási rendszert kell teremtenünk azért, ha a bankok a jövőben csődbe mennek, az ügyfelek megfelelő védelemben részesüljenek, és a kormányoknak ne kelljen közbeavatkozniuk" - így Margarita Starkevičit?. "A parlament egy nemzeti pénzügyi ombudsman kijelölését javasolja, úgy mint az Egyesült Királyságban. Hozzá lehetne fordulni a bankokkal való probléma esetén, ő védeni jogainkat. A pénzügyi problémák elég bonyolultak, és a hétköznapi polgárok nem feltétlenül tudnak mindent" - mondja a képviselőnő.