Egyebek között ebben állapodtak meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák parlament vezetői, akik pénteken és szombaton Prágában tanácskoztak. Az eszmecserére a jövő év első felében kerülne sor, amikor Csehország tölti majd be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

A négy visegrádi ország törvényhozásának vezetői pénteken kezdtek tárgyalásokat arról, milyen feladat hárul a nemzeti parlamentekre a Lisszaboni Szerződés érvénybe lépése után.

"A visegrádi országok parlamentjei szeretnének kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé tenné számukra, hogy közös lépjenek fel az Európai Bizottság nekik nem tetsző törvénytervezetei ellen" - jelentette ki a pénteki tanácskozás után Premysl Sobotka, a cseh szenátus elnöke.

A "központi" törvényjavaslatok "visszaadása" a nemzeti parlamentek részéről olyan újdonság az Európai Unióban, amelyet a Lisszaboni Szerződés tenne lehetővé.

A négy visegrádi ország közül Lengyelország, Magyarország és Szlovákia már törvénybe iktatta a Lisszaboni Szerződést, míg Csehország még nem. A prágai képviselőház eddig csak első olvasásban vitatta meg a dokumentumot, míg a szenátus úgy döntött, megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, hogy a szerződés összhangban van-e a cseh jogrenddel. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a taláros testület ősszel dönt a kérdésről.