A francia államfő a Financial Times értesülése szerint már szét is küldte erről szóló indítványát a tagállamok kormányainak, és abban bízik, hogy annak alapján októberben sikerül megkötni egy "migrációs paktumot".

Az indítvány szerint az unió tagállamainak csak azokat kellene fogadniuk, akikre munkaerő-piaci szempontok alapján feltétlenül szükség van, a többieket viszont megfelelő egyezmények alapján haza kellene toloncolni. Ez nem lesz könnyű, hiszen jelenleg csak minden harmadik illegális bevándorlót sikerül ily módon visszajuttatni a hazájába.

A szigorításokra francia vélemény szerint annál inkább szükség van, mert a migrációs nyomás a fejlődő világ szociális viszonyai miatt várhatóan fokozódik a következő években, holott már jelenleg is mintegy 8-12 milliónyian élnek illegálisan a tagállamokban.

Gyakorlati intézkedésként a franciák azt javasolják, hogy fel kell értékelni és meg kell erősíteni a Frontex nevű uniós határőrizeti és idegenrendészeti szerv hatáskörét, a "családegyesítés" címén használt kiskaput biometrikus vizsgálatok felhasználásával kellene bezárni, 2011 után pedig a tagállamok egységes technikai bázison adhatnának ki beutazási vízumot. A külső határok védelmét ellátó államoknak is nagyobb támogatást javasol Párizs. Az indítvány arra is felszólít, hogy véget kell vetni egyes tagországok azon gyakorlatának, amely szerint nagyvonalúan és tömegesen adnak legális tartózkodási státust a térségen kívülről érkezőknek, mint tette azt néhány éve Spanyolország.

A radikális idegenrendészeti programmal szemben várható kritikák tompítására Párizs azt is indítványozza, hogy gyökeresen új alapokra helyezzék a menekültügyi szabályozást és a szegény államok segélyezését. A legálisan Európában lévő külföldiek beilleszkedését pedig "integrációs szerződések" megkötésével segítenék.

Nicolas Sarkozy nem csak a migráció területén készül nagyszabású offenzívára az év második felében. A miniszterelnökké "lefokozott" orosz exállamfő, Vlagyimir Putyin múlt heti párizsi tárgyalásai után mindkét fél reálisnak nevezte, hogy decemberig létrejön az új EU-orosz partnerségi egyezmény, amely egyebek mellett az energetikai kérdéseket szabályozná. Bár a tagállamok nemrég felhatalmazták Brüsszelt a tárgyalások megkezdésére, a legtöbb elemző úgy véli, hogy nem fél, hanem inkább másfél évre lesz szükség a kényes kérdések sorát tartalmazó egyezmény megtárgyalására.

Sarkozy mindenesetre tudja, hogy mind belföldön, mind európai szinten szükség van látványos eredményekre, az integrációs projekt lendületbe hozására. Különösen abban az esetben, ha az írek június 12-én esetleg leszavazzák a lisszaboni reformszerződést. Egy ilyen pofon után igazi "válságmenedzserré" kellene átvedlenie a francia elnöknek - fogalmaz a bécsi Der Standard. Sarkozy és miniszterelnöke, Francois Fillon júniusban - az úti célokat egymás között felosztva - az összes többi tagállam fővárosába ellátogat, hogy felkészítse a partnereket az év második felében várható "hajtásra". A francia ambíciókról sokat elárul az a megfogalmazás, amely szerint Párizs brüsszeli befolyását "meg kellene tízszerezni" a második fél évben.