"Az euróövezet létrehozása és a közös európai pénz bevezetése összességében pozitív eredményt hozott" - áll Borkó Tamásnak, az ICEG European Center tudományos munkatársának elemzésében. Ma már 15 tagot számlál a zóna, amelyben három újonnan csatlakozó tagállam (Szlovénia, Ciprus, Málta) is résztvevő, illetőleg egy potenciális tagjelöltje (Szlovákia) is van az övezetnek. "Egyelőre nem látszik Magyarország csatlakozásának mikéntje, csak a feláldozott lehetőség" - írja a szerző.

De miért is jó az euró? A tapasztalatok birtokában bizonyossággal állítható, hogy az euróövezetben lévő tagországok árszintjei egymáshoz felzárkóztak. Tekintettel a könnyebb összehasonlíthatóságra, az árfolyamátváltásból és az árfolyamok ingadozásából eredő költségek csökkenése miatt. A folyamat pedig áthelyezte a hangsúlyt az áralapú versenyképességről az egyéb tényezőkön - minőség, költség, technológia és vállalatműködési hatékonyság - alapuló versenyképesség-javulás irányába. Ráadásul a stabil fizetőeszköz előnyös a szegényebb polgároknak is, hiszen az infláció mindenütt a kispénzűek adója.
További pozitívum, hogy a kamatok Nyugat-Európában jelentősen mérséklődtek, s ennek köszönhetően a hitelekhez való hozzáférés feltételei is jelentősen javultak, nem beszélve az államadósság finanszírozásának javuló feltételeiről, hozzájárulva jelentős források felszabadulásához a gazdaság számára. Természetes következménye volt az egységes valutaövezetnek a jobban integrált pénzügyi piacok kialakulása is, amely pedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja és intézményi feltétele. A tőke így könnyebben meg tudja találni a megfelelő megtérülés helyszínét, nem beszélve a gazdasági szereplők forráshoz jutási kondícióinak javulásáról.

Ugyancsak tudatosítani kell azt is, hogy az euró a világ egyre nagyobb részében válik vezető valutává, számos ország állította át elszámolásait, gazdasági szerződéseinek megkötését euróalapú kalkulációra, és ez az euróövezeti országok nemzetközi kereskedelmi feltételeinek előnyére válik. "Egy biztos, hogy a fenti előnyök és az eurózónába való belépés folyamatával járó reformok, intézményi átalakulás elszalasztásáért jelentős árat fizethet Magyarország" - hangsúlyozza az ICEG munkatársa. Mi áll a háttérben? A kiváltó ok a 2002-től fellazuló költségvetési politika, elszalasztva éppen a jó nemzetközi konjunktúrából adódó államháztartási kiigazítás lehetőségét. Most pedig olyan környezetben kellene megtenni a szükséges lépéseket, amelyek nem nevezhetők ideálisnak. A jelenlegi bizonytalan, kisebbségi kormányzáson alapuló politikai feltételek inkább az intézkedések felpuhulását vetítik elő, mintsem a közös európai pénz bevezetésének mielőbbi lehetőségét.

Szlovákia csatlakozik

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei kedden jóváhagyták, hogy Szlovákia 2009. január 1-jén csatlakozhat az euróövezethez. Luxembourgi találkozójukon a miniszterek egyidejűleg felszólították Szlovákiát arra, hogy szigorú költségvetési politikával vegye fel a harcot az inflációval szemben. A mostani döntést az EU-tagországok állam- és kormányfőinek még meg kell erősíteniük június 20-i brüsszeli találkozójukon.