A 80 ezer tagú ír agrár-érdekképviseletet a szerdai Financial Times beszámolója szerint az győzte meg, hogy Brian Cowen ír miniszterelnök megígérte: Dublin élni fog vétójogával az Európai Tanácsban, ha a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) genfi agrárliberalizációs tárgyalásain olyan egyezség körvonalazódna, amely "Írország számára elfogadhatatlan".

Jóllehet a mezőgazdaság jelentősége a korszerű, egyre inkább a szolgáltatásokra épülő ír gazdaságban fokozatosan csökken, az agrárágazat politikai befolyása változatlanul erős. Írország az egyetlen EU-tagállam, ahol a már korábban elvetett uniós alkotmánytervezet helyébe lépő Lisszaboni Szerződésről népszavazást kell tartani, mert ezt írja elő az ország alkotmánya. A referendumot jövő csütörtökre tűzték ki.

A felmérések a szerződést támogatók többségét mutatják, de nagy a bizonytalanok tábora is. A londoni gazdasági napilap szerdai elemzése szerint szoros eredményre kell számítani, mivel úgy tűnik, hogy a még határozatlanok a szerződést ellenzők felé sodródnak.

Ha az ír szavazók elutasítják a reformcsomagot, az a szerződés végét jelentené, mivel az uniós szintű elfogadáshoz mind a 27 tagállam jóváhagyása szükséges. A szerződést az összes nagy ír politikai párt, az üzleti szervezetek és a szakszervezetek is támogatják. Kezdetben az IFA is támogatta, ám később változtatott álláspontján, mert az ír gazdák érdekeivel ellentétesnek találta az EU brit kereskedelmi biztosa, Peter Mandelson által képviselt irányvonalat a mezőgazdasági liberalizációról szóló genfi WTO-tárgyalásokon.

Az ír farmerszövetség szerint ugyanis a készülő WTO-egyezség megnyitná az ír marhahúspiacot "a dél-amerikai rancherek előtt", ami a mezőgazdaságban közvetlenül 50 ezer, a beszállítói ágazatokban további 50 ezer állást sodorna veszélybe. Mandelson ezt azzal utasította vissza, hogy az IFA "nem ismeri jól" az EU tárgyalási pozícióját. Egyben felhívta az ír gazdák figyelmét arra, hogy egy főre számítva ők kapják "az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb" agrártámogatást az uniótól.

Az ír kormányfő által a Lisszaboni Szerződés támogatása fejében megígért vétó fordulatot jelent Dublin álláspontjában. A Financial Times felidézi, hogy Micheál Martin külügyminiszter még a múlt héten is azt mondta: Írország mint hiteles tárgyalópartner jelentéktelenné válhat, ha "nyakra-főre vétóval kezd fenyegetőzni".

Az University College Dublin nevű patinás ír egyetem uniós politikatudományi professzora, Ben Tonra ugyanakkor azt mondta a londoni napilapnak, hogy az ír kormány számára kritikus jelentőségű a lehető legnagyobb részvétel biztosítása a referendumon. Az elutasítók "kemény magja" 20 százaléknyi biztos voksot jelent, és ha a részvétel nem érné el a 40 százalékot, az az ellentábor győzelmét jelentené - mondta az ír szakértő.