Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja azt mondta, hogy "a hosszú távú áramvásárlási megállapodások fokozatos megszüntetése kulcsfontosságú lépést jelent a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációja terén". - Azt követően, hogy idén áprilisban megszüntették a nagyon hasonló lengyelországi megállapodásokat, máris csökkent az áram ára. Mostantól a magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac is jól működő szabad piaccá válhat. Remélem, hogy mind a versenytársak, mind pedig a fogyasztók számára a lengyelországihoz hasonló gyorsasággal nyilvánvalóvá vállnak a valódi verseny előnyei - mondta a biztos.

A bizottság vizsgálata szerint a Magyarországon megtermelt áramnak körülbelül a kétharmadát a hosszú távú vásárlási megállapodások keretében a Magyar Villamos Művek (MVM) részére értékesítik. Ezek a megállapodások korlátozzák a versenyt, mert a piac jelentős részét elzárják az újonnan versenybe lépők elől. Ezért az új belépőknek csak korlátozott lehetőségük nyílik arra, hogy versenyezzenek a piacon, vagyis a verseny nem bontakozhat ki megfelelően. Alapos vizsgálatot követően a Bizottság megállapította, hogy az MVM és tíz villamosenergia-termelő által 1995 és 2001 között megkötött HTM-ek Magyarország 2004. május 1-i uniós csatlakozásától fogva - az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében - jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtanak az említett termelőknek. A Bizottság végső határozata elrendeli a megállapodások hat hónapon belüli megszüntetését. Magyarországnak ezenfelül vissza kell fizettetnie a villamosenergia-termelőkkel azokat a bevételeket, amelyekhez az utóbbiak a HTM-ek hiányában, piaci körülmények között nem juthattak volna hozzá, olvasható a határozatban.

Az EU-bizottság elismeri, hogy az áramtermelők az EU-csatlakozás előtt jelentős összegeket ruháztak be az erőművekbe. A bizottság más tagállamok számára már engedélyezte, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját megelőzően végzett beruházások megtérülésének elősegítése érdekében állami támogatást nyújtsanak az áramtermelőknek, feltéve, hogy az ilyen támogatás a lehető legkevesebb negatív hatást gyakorol a versenyre. 2001-ben pedig közzétette az "átállási költségek módszertana" elnevezésű dokumentumot, amely az ilyen típusú támogatások értékelésére vonatkozó elveket állapítja meg.

A bizottság vizsgálata feltárta, hogy a magyarországi HTM-ek nem jelentenek megfelelő eszközt a termelők csatlakozást megelőző beruházásainak ellentételezésére. Inkább megvédik ezeket az inkumbenseket a versenykényszertől, nem pedig elősegítik a szabad piaci körülményekhez történő alkalmazkodásukat. A határozat csak a HTM-eket érinti. Ha Magyarország másik kompenzációs mechanizmust jelentene be, akkor azt annak sajátos jellemzői alapján kellene elbírálni.