A Politikatörténeti Intézet főigazgatója, az MSZP egyik jeles gondolkodója írásában arra vállalkozott, hogy önkritikát sem nélkülözve elemezze az itt és most állapotát, számba vegye az ide vezető okokat, és eljusson a következtetésig, amely szerint ideje van a vitának, egymás - liberálisok, konzervatívok és szociáldemokraták - meghallgatásának, a dolgok világos, tiszta kibeszélésének.

És ki merné megkérdőjelezni a felvetés fontosságát? Hiszen a vitának szinte mindig helye van. Kiváltképp egy rossz állapotú országban, ahol döntések sorát követeli ki a szükség. Dönteni kellene hát sürgősen, mégis megfontoltan. Csakhogy a hitelében megrendült, önmagába zárt és pozícióiba kapaszkodó kormány cselekvőképtelen. Nem motorja, de akadálya a változásnak.

Földes tudja és írja is ezt, s azt reméli, hogy a "baloldal újra erőre kaphat, ha újra társadalmasítja a politikát".

Nem tudjuk, hogy a cikk kétségbeesett próbálkozás-e a Gyurcsány Ferenc által a hatalomba visszaemelt, majd porrá zúzott MSZP megmentésére, vagy valami újnak a kezdete. Ám kétségtelenül másik hang, mint amit a szocialisták pozícióban feszítő hivatalosságai kiadnak magukból. Merthogy az MSZP-s mainstream ez idő tájt a Fidesz elnöke elleni lejárató kampányban éli ki ambícióit és kamatoztatja tehetségét. Kormányon. Ciklusa felénél. Dologidőben. Amikor előterjesztések hiányában a parlament már június elején zár. S újságoldalas hirdetések mégis azt dübörgik, hogy az ellenzék vezetője - szerintük - mire készül.

Egészen lehangoló bizonyítvány.

Komolyan gondolná Földes György, hogy van miről vitázni azokkal, akik kormányzati pozícióban újságkivágásnak látszó (!) hazugsággyűjteményt adnak közre milliókért, hogy elbánjanak politikai ellenfelükkel? Hogy helye lehet az értelmes vitának gátlástalanokkal és elvetemültekkel, akik, ha a hatalom megkívánja, szembe hazudnak, áltörvényt gyártanak, titkosszolgálati eszközökkel terrorfenyegetettséget mímelnek, vagy végigveretnek saját népükön?

Nem, ezt Földes György sem gondolhatja komolyan. A vita a bizalom légköre nélkül csak veszekedéssé fajulhat.

Az ország bénult, és szégyenünkre süllyed. Hogy újra cselekvőképes legyen, meg kell szabadulnia a gyurcsányi gátlástalanságtól. A machiavellisztikus hatalomgyakorlástól, s valamennyi képviselőjétől. A döntés a szocialisták kezében van. Ha élni tudnak vele, tere és ideje lesz polgáriak, szocialisták és liberálisok amúgy múlhatatlan szükségű vitájának. Ha képtelenek rá, maga alá temeti őket az elhatalmasodó gyurcsányizmus, és hosszú időre történelmi süllyesztőbe juthatnak.

A döntés még az MSZP-tagság kezében van. Mindenki más csak áll, rájuk vár, és a világért sem keveredik.

Még vitába sem.