Valódi nemzetbiztonsági kockázatot ma a következők jelentik: a magyar termőföld sorsa; a makói és egyéb gázvagyon sorsa; a Kárpát-medencei magyarság sorsa; a Balaton sorsa.

Megőrizni a földet

A termőföld Magyarország legnagyobb értéke. A vele való megfelelő gazdálkodás alapjaiban határozza meg a Kárpát-medence 14 millió magyarjának jövőjét. A termőföld tulajdonlása, felügyelete és megművelése nélkül egész egyszerűen a talajt húznák ki a nemzet alól. Nem lehetünk tekintettel e kérdésben semmiféle uniós ködösítésre, ugyanis az unió egyetlen állama sem annyira kiszolgáltatott egyetlen alapértékének, mint Magyarország a földnek. Minden uniós államnak van tengere és/vagy hegyei. Nekünk nincs semmink, csak a termőföld, és ezt a körülményt megkülönböztetett figyelemben kell részesítenie az EU-nak. Tudomásul kell vennie, hogy Magyarország földje nem ugyanolyan föld, mint a többi országé.

Arról nem is beszélek most, hogy nem egyszerűen alma, paradicsom stb. létezik, hanem éppúgy megállapíthatók bizonyos kategóriák, mint az arany karátjaiban. Számos magyar termék túlzás nélkül mondhatóan valódi hungarikum: megközelítőleg sem tudnak semelyik más EU-országban a hazaihoz hasonlóan ízes zöldséget, gyümölcsöt termelni. Akkor viszont itt ne kvótázgassanak, mert nincs mit, mivel összehasonlítani! Itt csak kiemelni és felértékelni lehet. Nekünk pedig megkülönböztetett módon kell figyelemmel kísérni, hogy a magyar termőfölddel mi történik. A hazai titkosszolgálatok első számú feladata a földek átjátszásával kapcsolatos visszaélések azonnali feltárása, a trükkök, a zsebszerződések, a zugügyvédek leleplezése. Főbűnösöknek kell tekintenünk a zavarosban halászókat is, és ha külföldiek, azonnal kiutasítandók az ország területéről. Ahogy például az Egyesült Államok soha nem enged be a területére egy címkézett terroristagyanús személyt, úgy Magyarországnak is távol kell tartania a földszerzésre szakosodott spekulánsokat. A két dolog hordereje azonos! Egyetlen miniszternek vagy miniszterelnöknek sem lehet semmiféle privát megbeszélni- vagy egyeztetnivalója "sub rosa" a föld ügyében.

A gázvagyon értéke

Hasonlóan kiemelt, bár már nem a földdel egyenértékű kérdés a gázvagyon sorsa. Nem észlelhető, hogy a gáznak lenne alternatívája a következő emberöltőre, sőt az látszik, hogy a gáz még inkább világpolitikai tényező lesz. Nyugodtan kimondhatjuk tehát: a magyarok jövője, biztonsága, életszínvonala jelentős mértékben függ attól, hogyan gazdálkodunk ezzel a vagyonnal. Nem lehet elfogadni jogi csűrést-csavarást egyetlen kormánytól sem a vagyon átjátszása kapcsán, hivatkozást sem arra, hogy nincs (nem volt) pénz a kutatásra, feltárásra. Erre kell lennie pénznek! Aki mást állít, az hazudik, és felelnie kell a hűtlen kezelésért. Csak az olajvezetékek tömeges megcsapolásából élő és mérhetetlenül szegény Nigériában fordulhatott elő, hogy kisemmizték a kormányok és a multik az országot a hatalmas olajvagyonából. Mi is erre a szintre készülünk leereszkedni. Pozitív példa Norvégia, amelynek identitását, hihetetlen gazdasági és szociális fejlettségét emberöltőkre meghatározza saját olajkészlete. Olyannyira, hogy nem is lényeges kérdés az országnak az EU-tagság. A gázvagyon nem jogi, nem társasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés. Minden erről szóló megbeszélés, tárgyalás, döntés, szerződés szó szerint is a nemzetbiztonság adattárába való, bárkit érint is. És nyilvános.

Nem közvetlenül gazdasági természetű, de annál fontosabb a Kárpát-medencei magyarság sorsának figyelemmel kísérése. Elmondhatjuk, hogy az EU-csatlakozás Magyarországnak talán csak abban jelent előnyt, hogy felgyorsíthatjuk a határokon túli magyarság gazdasági és kulturális integrációját. Ez nem rejtett vagy titkolt szándékunk, ez az európai joggal és a józan ésszel teljes összhangban lévő nyílt törekvésünk. S mert jelentős erők ügyködnek ennek megakadályozásán — az "ellentábort" figyelnünk kell, és folyamatosan fel kell lépnünk ellene.

A termőföldön kívül nekünk - némi leegyszerűsítéssel - csak a Balaton maradt. Amint például Ausztriában sem lehet csak úgy erdőt vásárolgatni az Alpokban, úgy a Balaton sem lehet a külföldiek szabad föld- és ingatlanspekulációjának a terepe. Szigorú törvényeket kell hozni, de még szigorúbb ellenőrzést, megfigyelést és azonnali beavatkozást kell, ha bármilyen mértékben megsértik a már meglévő törvényeket.

A Balaton, mint az egész magyarság egyik kiemelt pihenő-, sport- és kulturális központja, soha nem kerülhet külföldi tulajdonba. Ez nem doktriner protekcionizmus, bármely ország hasonló módon védi stratégiai területeit vagy éppen kulcsfontosságú iparát is. A Balaton fejlesztését, a kívánatos tőke bevonását el lehet érni úgy is, hogy a tulajdon nem száll át. Aki mást állít, az hazudik, és aki csak ilyen feltételekkel akar tőkét idehozni, az inkább vigye máshova. Meglehet, más ország már régen kidolgozott volna egy speciális társasági formát kimondottan a Balaton térségére, védve mind a befektetők, mind a magyar állam érdekeit.

Nem kellenek ürügyek

Természetesen számtalan más terület fontosságáról lehetne még írni: a K + F tevékenység, az informatika, az innováció támogatása, megfigyelése mind-mind fontos kérdés nemzetgazdasági szinten is, de lássuk be, stratégiai jelentőségük mégis csak elvész a termőföldé és a gázvagyoné mögött, vagy éppen a határokon túli magyarok ügye mellett. Szánalmas, hogy nem ezek okán, hanem az utcai tüntetések, vagy épp a világ túlsó felén történt robbantások miatt zár össze a titkosszolgálat.

A nemzetbiztonsági szervezetek valódi, megkerülhetetlen feladatai hosszú távra adottak. Nem szükségesek e szervezetek aktivitásának megőrzéséhez mondvacsinált, a lényegről a figyelmet elterelő ügyek, ürügyek.