Az Európai Unió ki sem látszik a sok teendőből: 2008 második fele a nagy és komoly döntések időszaka lesz. Nem mellékes, hogy a soros elnökséget Franciaország tölti be, élén a hiperaktív Nicolas Sarkozy elnökkel.

Mindennek tetejébe az Európai Uniónak akkor kell megvitatnia a jövőre vonatkozó stratégiáját kulcsfontosságú szövetségesével, az Egyesült Államokkal, amikor az amerikai politikában hosszú évek vagy évtizedek után nagyszabású változásokra lehet számítani.

George W. Bush tegnap érkezett meg utolsó európai körútjának első állomására, hogy az EU-elnökséget a hónap végéig betöltő Szlovéniában, Brdóban részt vegyen az EU-amerikai csúcstalálkozón. A napirenden olyan kérdések szerepelnek, mint Irán nukleáris ambíciói, Oroszország növekvő ereje és "határozottsága", a terrorizmus elleni harc, a globális felmelegedés, a bevándorlás, vagy éppen a NATO szerepe, illetve az amerikai rakétavédelmi tervek Európában.

Homály fedi, hogy a csúcstalálkozón milyen súllyal szerepel majd az amerikai-európai együttműködés az energiapolitika, illetve az energiabiztonság terén. Pedig a rekord magas kőolajárak miatt az elemzők egyre többször emlegetik, hogy a nagy fogyasztóknak (Egyesült Államok, Európa, Japán, Kína) szorosan együtt kellene működniük. Erre már volt példa az 1970-es években az első olajárválság idején. Az élelmiszerárak, a mezőgazdasági ártámogatások rendszere elsőrendű stratégiai kérdéssé lépett elő, de ebben az ügyben sem az EU-nak, sem pedig az Egyesült Államoknak nincsenek világos elképzelései.

Az Egyesült Államok a terrorizmus elleni harcot globális háborúnak tekinti, s ebből vezeti le például bevándorlási és vízumpolitikáját. Európa szerint a terrorizmus belbiztonsági, felderítési és rendőrségi kérdés, amelyben szükséges ugyan a hatékony együttműködés, de nincs szó "háborúról". Washington azonban egyre sürgeti, hogy a NATO európai tagállamai vállaljanak az eddiginél jóval nagyobb katonai szerepet a világ forró pontjain, mint például Irakban és Afganisztánban.

Teljes a bizonytalanság védelmi kérdésekben is. Az önálló európai védelem kérdése hosszú ideje van a napirenden, de most Nicolas Sarkozy újabb elképzeléssel állt elő: szerinte olyan védelmi politikát kell az EU-nak kialakítania, ami nem vetélytársa a NATO-nak, de különbözik attól: "Az Európai Uniónak meg kell tudnia védenie magát" - hangsúlyozza Sarkozy.

George W. Bush januárban hivatalosan is távozik a Fehér Házból. Az EU és az Egyesült Államok jövőbeni stratégiai együttműködését akkor valószínűleg újra át kell tekinteni - John McCainnel vagy Barack Obamával.