"Az MTA tudósai szó szerint elmenekültek innen - s ez nem is csoda, hiszen háromszáz csípést mértek percenként. Harminc fölött már permetezni kellene, ám az erre való húszmillió forintot a kormány nem akarja rendelkezésünkre bocsátani. Ha katasztrófa sújtotta területté nyilvánítanának bennünket, vélhetően könnyebben hozzájutnánk a pénzhez" - mondta lapunknak Tóth István, Dunasziget polgármestere. A turisták a szúnyoginvázió miatt messze elkerülik a vidéket, ez pedig súlyos veszteséget okoz a helybelieknek.

"Egy országrészt csak igen szigorú feltételek esetén lehet katasztrófa sújtotta területté nyilvánítani. Megítélésem szerint a szúnyoginvázió erre nem elégséges ok" - mondta lapunknak egy minisztériumi alkalmazott. Hozzátette, a nagy tiszai árvizek után sem soroltak automatikusan minden elárasztott települést ebbe a kategóriába. "A szúnyogok alapvetően két csoportra oszthatók: egyikük az árva, másikuk a gyötrő jelzőt viseli" - mondta lapunknak Sárospataki Miklós, a Gödöllői Szent István Egyetem docense. Az árvák nem csípnek, döntően növényi nedvekkel táplálkoznak. A kevéssé hozzáértők könnyen összetéveszthetik őket vérszívó rokonaikkal - a nem szakember számára különösen ijesztő lehet, amint az autópályák mentén vagy a lámpák körül több százas, olykor ezres csoportba verődve kergetőznek. Az emberi és állati vérre pályázó fajták közül legismertebbek a gyötrő és a maláriaszúnyogok. "A vegyi védekezéssel az a baj, hogy a permet a szúnyogokkal együtt a többi rovart is elpusztítja" - mondta a szakember.