Többségi megállapodásra jutottak az Európai Unió munkaidő-irányelvéről és a kölcsönmunka szabályozásáról az uniós szakminiszterek Luxembourgban. Ennek értelmében a munkaidő felső határa - általános szabály szerint - továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén a 60 - ügyeleti munkakörökben a 65 - órás munkahetet is lehetne engedélyezni. A tárcavezetők tárgyaltak az aktív-inaktív munkaidőről is. A jövőben az ügyelet csak akkor számítana bele a munkaidőbe, ha ügyeleti idő alatt tényleges munkavégzés történik. A kompromisszum másik része szerint a kölcsönzött munkavállalót alkalmazásának első napjától ugyanolyan jogok illetnék meg, mint az állományba vett alkalmazottat.

A fenti irányelvek csak akkor léphetnek majd életbe, ha azokat az Európai Parlament is jóváhagyja. Több tagállam már jelezte, hogy fenntartásai vannak a megállapodásokkal kapcsolatban, igaz, ezek az országok egyelőre kisebbségben vannak. Ide tartozik Magyarország mellett Spanyolország, Belgium, Ciprus és Görögország. A magyar álláspont szerint szűkíteni kellene azokat a lehetőségeket, amelyek megengedik a munkaidő általános szabályaitól való eltéréseket. Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára a döntés után elmondta: módosító javaslatok beadásával újra lehet tárgyalni a tervezetről.

"Nem támogatjuk, hogy egyéni megállapodásokkal ki lehessen tolni a munkaidőt. Ez ugyanis tovább növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát. Az sem ad nekik védelmet, ha a tervezet szerint nem lehet kötelezni őket ilyen szerződések aláírására" - mondta lapunknak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A munkavállalók ugyanis féltik állásukat, így viszont valójában nem lesz választási lehetőségük. Pataky Péter szerint ráadásul mindez nem járul hozzá a magyarországi foglalkoztatás bővítéséhez. Hazánkban nem az a cél, hogy kevesen dolgozzanak sokat, hanem az, hogy többen kevesebbet.

"A hosszabb munkaidő és a foglalkoztatási arány között nincs szoros összefüggés" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Franciaországban ugyanis hiába csökkentették a heti munkaidőt, nem nőtt az állásban lévő dolgozók száma. A főtitkár minden olyan intézkedést támogathatónak tart, ami segíti a rugalmas foglalkoztatást. Szerinte a megfelelő szabályozással el lehet kerülni, hogy sérüljenek a munkavállalók jogai.