- Egyre nehezebben követhető, mi történt a Magyar Postánál a kerékpár beszerzések ügyében. Mi a gond a tenderrel?

- Ahogy az ember olvassa a sajtóban megjelent híreket, tényfeltáró riportokat, úgy válik napról napra biztosabbá abban, hogy valami nagyon nincs rendben. Kezdjük talán onnan, hogy a Postánál volt egy tender, amelyet a győri Cronopont elnevezésű cég nyert. Ám a gyártók nem ők, csak a beszerzést vállalták, mégpedig meglehetősen drágán: a mintegy hatezer bicikli ára, beleértve az ötéves szervizelést is, a sajtóban megjelent hírek szerint 230 ezer forint. A Cronopont azt tervezte, hogy a szlovéniai Krpan kerékpárjait szállítja le ennyiért.

- Pedig a magyar kerékpárok híresen jók.

- Már a tender nyilvánosságra kerülése idején felmerült az emberben, hogy Magyarországon, ahol valóban hagyományosan jó kerékpárokat gyártanak, nem lehetett ennél kedvezőbb feltételekkel biciklit találni? Amikor azonban erről sajtótájékoztatón is beszéltünk, akkor lehurrogott bennünket a Posta szóvivője, Tomecskó Tamás.

- Fogalmazhatunk úgy, hogy ezért fizetik...

- Talán igen. Azt azért nem éreztem korrektnek, amikor azzal vádoltak bennünket, hogy szegény postásoktól elirigyeltük a munkaeszközüket. Mi teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a postásoknak jó minőségű biciklikre van szükségük, egyedül azt a kérdést tettük fel, hogy ezeken a kerékpárokon mi kerül ennyibe? Később aztán további zavaró tényezők kerültek nyilvánosságra. Kiderült például, hogy a Posta beszerzésben résztvevő munkatársa a közbeszerzési bizottság vezetője a pályázatot megelőzően Szlovéniában járt a gyártó cégnél, mégpedig a tendert megnyerő győri társaság képviselőjével, és tájékoztatták a Krpant arról, hogy milyen elképzeléseik vannak a kerékpárokról. Ez nyilvánvalóan súlyos szabálytalanság. És ezután is volt még egy fordulat: a tender eredményének kihirdetését követően bejelentették, hogy a győriek mégsem a Krpantól, hanem egy magyar cégtől, az esztergomi Neuzertől szerzik be a kerékpárokat.

- Látott már valaki akár egyet is a biciklik közül?

- Egyet talán már igen, mert mintapéldányok vannak, ugyanakkor az biztos, hogy júliusra, amikorra le kellett volna szállítani körülbelül ezerötszáz kerékpárt, nem zárul le az ügy Akár hónapokat, sőt talán egy évet is csúszhat a beszerzés. Most a Közbeszerzési Döntőbizottság foglalkozik a tenderrel, így egyelőre nem csupán a Krpan nem szállít, de még az esztergomiak sem...

- Mi lesz a kerékpárokkal?

- Még az is megtörténhet, hogy új pályázatot kell kiírni, és az esztergomiak már bejelentették, hogy amennyiben ismét ők gyárthatják a bicikliket, akkor csak minimum 30 százalékkal drágábban tudják ezt vállalni az alkatrészek drágulása miatt. Ebben a biciklitenderes történetben egyébként benne van minden, ami manapság a Posta kapcsán folyik. A régi postaládákat silányabb minőségű újra cserélték azzal az indokkal, hogy a régiekbe nem lehetett A/4-es formátumú levelet bedobni, aztán kiderült, hogy a régi ládák jó része is alkalmassá volt téve erre. Aztán eladták a Postapalotát, véletlenül épp a Wallisnak, holott ez az épület egy szimbólum volt. Majd székháznyi helyiséget lízingeltek az Árpád hídnál egy irodaházban, és a lízingdíj néhány év alatt is magasabb lesz, mint amennyiért a régi székházat értékesítették... De beszélhetnék a művelődési központként működő budapesti Benczúr Házról is, amelyet annak idején a postások pénzéből építettek fel, most pedig eladják, elveszik tőlük. És folytathatnám a sort a Postás Sportegyesülettel, amelynek vezetője nemrégiben megkeresett, és arról tájékoztatott, hogy az egyesületet sem kívánja működtetni a Magyar Posta, és ezért sok gyermek eshet el a sportolási lehetőségtől.

- Visszatérve a biciklitenderre: Gergely Lászlót, aki Szlovéniában járt a pályázat kiírása előtt, azonnali hatállyal elbocsátották a Postától. De hihető, hogy az egész botrányért csak ő a felelős?

- Nem, ezt szerintem senki sem hiszi, legkevésbé, miután elmondta, hogy ő nem hozhatott döntést, csak előkészítette azt, és az ügy részleteiről tájékoztatta a Posta vezetőjét.

- Egyes számot használt: a Magyar Posta elsőszámú vezetője abban az időben Szabó Pál volt, akit azóta közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterré emelt Gyurcsány Ferenc. Ő is felelős lehet az ügyért?

- Nem szeretnék neveket mondani. Mégpedig azért nem, mert az ügyről is csak a sajtóból tájékozódhattunk. Sokáig tartotta magát az az információ, hogy egy kerékpár 230 ezer forintba kerül, aztán a minap a győztes cég ezt cáfolni igyekezett, mondván, valójában mintegy százezer forinttal olcsóbb. Hosszú időn át négyezer-nyolcszáz kerékpárról hallottunk, mostanában hatezer-hétszázról beszélnek. A részleteket azonban nem a politikusoknak kell kideríteni, és nem is az újságírók feladata, hogy nyomozni kezdjenek. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy a legfőbb ügyészhez fordulok. Bár sajnálatosnak tartom, hogy az illetékes szervek annak ellenére sem kezdtek vizsgálódni, hogy a botrány hónapok óta tart, és a sajtó jó néhány részletét feltárta, de ha ehhez az kell, hogy valaki hivatalosan is megkeresse őket, akkor megteszem ezt a lépést. Ami már most biztos: a Posta egyik középvezetője a pályázat kiírása előtt tájékoztatta a későbbi nyertest, hogy milyen bicikliket akarnak, illetve azt sem lehet vitatni, hogy a kerékpárokat drágán szállították volna.

- Nem tart attól, hogy csak azért, mert ön fordult az ügyészséghez, egyesek azt mondják majd, ez csupán egy politikai ügy?

- Úgy gondolom, ez a botrány sokkal nagyobbra duzzadt már annál, mint hogy ezzel el lehetne csendesíteni. Mindemellett magam is jobban örültem volna, ha a hatóságok maguktól léptek volna. Háromezer ügyész van Magyarországon, mintegy tízezer nyomozótiszt és munkatárs, mégsem jutott eszébe senkinek, hogy vizsgálatra lenne szükség. Ez nagyon szomorú. De azért bízom benne, hogy sikerül megismernünk az ügy minden részletét, és fény derül a felelősök személyére is.