- Medgyessy Péter éppen távozó miniszterelnökként 2004- ben azt mondta, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel, mégsem történt semmi. Most az SZDSZ-es Demszky Gábor vezette főváros valóban tele van korrupciógyanús ügyekkel. Az útfelújítási botrány kivizsgálásával változhat valami?

- Mindenképpen. A Fidesz végre kialakította önálló budapesti arculatát, és megtalálta a hangot a fővárosiakkal, amelynek hiányáért mindig is kárhoztatták a pártot. Mindez köszönhető annak a szisztematikus építkezésnek, amely már a 2002-es elveszített választás után megkezdődött a fővárosban, 2005-ben felerősödött, majd 2006-ban jelentős előrelépés történt Tarlós István frakcióvezető irányításával, hiszen az önkormányzati választásra gyakorlatilag egyensúlyba került a két politikai oldal. Sokkal többen, intenzívebben dolgozunk a bizottságokban, és nagyobb politikai súlyunk megteremti a lehetőséget, hogy jobban belelássunk a főváros ügyeibe. Így derülhettek ki szinte minden területen ezek a visszaélésgyanús esetek.

- Következmények, felelősségre vonások nélkül. Nagyon sok budapesti úgy érzi, hogy a hatalmon lévők bármit megtehetnek, és posztjukon maradhatnak, változatlanul.

- Az MSZP-SZDSZ-es koalíció ugyan csak egyfős többséget szerzett a Fővárosi Közgyűlésben, ám a bizottságok létrehozásánál - semmibe véve a választók akaratát - háttéralkut kötöttek az MDF-fel, a kis párt túlreprezentált lett a Fidesz és a KDNP kárára. Ezt a jogellenes állapotot a mai napig fenntartják, így ezekben a testületekben a legtöbb kezdeményezésünk elvérzik. A lehetőségeinket maradéktalanul ki kell használnunk az információk megszerzéséhez, ugyanis a városvezetés szinte minden lényeges ügyet elhallgatna vagy titkosítana. A 2006-os útfelújítási botrány is csak 2007 augusztusában került napvilágra olyan dokumentumok révén, amelyek megszerzéséhez rendkívüli szemfülességre volt szükség. Birtokunkba jutott az útfelújítások állami támogatásáról, a pályázatokról döntő Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezetének egyik vizsgálati jelentése, amely felhívta a fővárosi önkormányzat figyelmét arra, hogy az elszámolásnál jelentkező eltérések miatt vissza kell fizetnie az útfelújításokra felvett állami támogatások egy részét. A jelentés egyértelműen úgy fogalmazott: nem úgy és nem az épült meg, ami a pályázatban és a tervekben szerepelt, konkrétan 55 esetben több mint 580 millió forintot kértek vissza.

- A főváros két évvel ezelőtt összesen 126 útszakaszra több mint 4 milliárd forint állami támogatást kapott, végül kamatokkal együtt csaknem 700 millió forintot kellett visszafizetni, és ezt a közgyűlési többség is elismerte azzal, hogy a fenti összeget beépítette az idei költségvetésébe. Ténylegesen érte-e kár az önkormányzatot?

- Abszolút, igen. A pénzügyi és közbeszerzési bizottság alelnökeként elmondhatom, ha ezt a pénzt jogszerűen használjuk fel, a fővárosnál maradt volna 600 millió forint, amit más, hasznos célra tudtak volna fordítani. Ráadásul kétszer veszítettünk, hiszen fizettünk a munkát végző vállalkozóknak a szakvélemények szerint is rossz minőségű munkáért, és kimutatható a kár a kamat képzésében is. Leginkább a budapestieket érte kár, hiszen a gyanú megmaradt, sőt, nem zárható ki, hogy hasonlóképpen jártak el a 2007-es felújításokkor is.

- A legkirívóbb eset az volt, amikor egy XVIII. kerületi útszakaszra kétszer igényeltek támogatást.

- Így van, duplán sértették meg az előírásokat, ezért mind az illetékes bizottságokban, mind a közgyűlésben vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeztük. A városvezetés eleinte leplezni próbálta a botrányt, azt mondák, hogy csacskaságokat beszélünk, ám a nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján végül kénytelenek voltak az ellenzéki javaslatnak eleget tenni, hogy független szakértők vizsgálják ki a területet. Két belső ellenőri vizsgálat is készült a Főpolgármesteri Hivatalban, és a legsúlyosabb megállapításokat a Tiba Zsolt főjegyző által kért szakvélemény tartalmazza. Szinte minden vitatott esetben megállapította: jogosulatlanul igényeltek támogatást, amely visszafizetési és kamatfizetési kötelezettséggel jár. Amikor a szintén fideszes György Istvánnal, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökével először betekintettünk a 126 útszakasz felújításának szúrópróbaszerűen kiválasztott öt dokumentumába, megdöbbentünk: nem találtunk olyat, amelynél a műszaki ellenőri igazolások, a számlák valós teljesítményre lettek volna kiállítva.

- A főpolgármester és a területért illetékes helyettese rendre arra hivatkozik, hogy pénz nem tűnt el, minden forint benne van az aszfaltban, csak nem biztos, hogy ugyanott, ahol elszámolták. Számos olyan konkrét eset ismert, ahol a frissen felújított aszfalt fél éven belül megsüllyedt, széttöredezett. Foglalkozott valaki azzal, hogy ezek az utak milyen minőségűek, mikor kezdenek el ismét kátyúsodni?

- Folyamatosan tapasztaljuk, milyen rossz állapotban vannak az utak. Bátran kijelenthetjük, hogy európai mércével használhatatlan utakon közlekedünk, függetlenül attól, hogy kampányszerűen zajlanak ezek a felújítási akciók. Nem mondom, hogy minden rossz, amihez hozzányúltak, de tény, hogy ismét csak ígéret maradt, hogy ezek az új aszfaltszőnyegek tíz, sőt húsz évre készülnek.

- A Fidesz bejelentésére a Főpolgármesteri Hivatal úgy reagált, hogy nincs semmilyen ügy, hiszen voltak már fegyelmi eljárások, és az érintett hivatali ügyosztályvezető már nincs is állásban. Eközben a fővárosban számtalan korrupciógyanús ügy vált ismertté, kezdve a BKV busztenderén át a sokmilliárdos tanácsadói szerződésekig. Ezek lennének a következmények?

- Ismét elbocsátották a meteorológust, de még számtalan olyan ügy, botrány vagy visszaélés lehet a városházán, amelyről nem is tudunk. Ezért precedensértékűnek tűnik, hogy az útfelújításoknak valóban lesznek-e büntetőjogi következményei. Itt több felelősségi körről van szó, hiszen az ügynek vannak munkajogi, polgári jogi, kártérítési és politikai vonatkozásai is. Miközben milliárdok mennek el tanácsadásra, PR-tevékenységre, egyéb haszontalan dolgokra a fővárosban, addig vitát folytatunk 50 ezer forintról, hogy legyen-e az intézményeinkben karácsonyfa? Lehetetlen állapot, hogy ne legyen politikai felelőse ezeknek ügyeknek.

- Az ellenzék mit tehet, hogy az önkormányzatban történtekért a törvény szerint is felelős vezetőt, elsősorban a főpolgármestert számon lehessen kérni?

- A politikai felelősséget a választók mondhatják ki, de Budapesten ilyen szintű ügy, mint az útfelújítási botrány, eddig még nem derült ki, amit az ellenzék ilyen tisztán végigvitt volna. Bízom abban, hogy ezután semmi nem maradhat következmények nélkül.

- Ön korábban országgyűlési képviselő is volt, így tudhatja, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságára, az üvegzsebre hivatkozva megalkotott közbeszerzési törvényt ma ott játsszák ki, ahol tudják. Miért nem vetik fel a jogszabály-módosítás szükségességét?

- A közbeszerzési törvény megérett a változtatásra. Ez az Országgyűlés feladata, de kérdés, hogy a jelenlegi kisebbségi kormány képes-e, alkalmas-e arra hogy egy ilyen átfogó törvénymódosítást előkészítsen, és átvigyen a parlamenten keresztül. Szerintem nem. Ugyanakkor a fővárosnál nagyon egyszerű dolgokat kellene véghezvinni: a jelenlegi törvényi kereteken belül átláthatóvá tenni a gazdasági társaságok működését, különös tekintettel a csőd szélén álló BKV-ra. Át kell alakítani az óriási bürokráciát, de rendezésre vár a főváros és a kerületek viszonya is. Sokfelé jártam már, és mondhatom, hatalmas a lemaradásunk a többi közép-európai városhoz, akár Krakkóhoz, Prágához, Bécshez képest, de már Ljubljana és Zágráb is lehagyott minket.