Az 1948. júniusi nyugat-németországi valutareform 60. évfordulója alkalmából elhangzott ünnepi beszédében Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Németország számára a szociális piacgazdaságnak nincs alternatívája. A kancellár úgy vélte, egyedül a szociális piacgazdaság alkalmas arra, hogy teljesítse az állampolgárok jogos igényeit, s megfeleljen a globalizáció kihívásainak. Merkel úgy ítélte meg, hogy a későbbi kancellár, Ludwig Erhard nevéhez fűződő szociális piacgazdaság az egyedüli, amely a társadalom kettészakadása ellen hat. Az Erhard-féle modellt a szociális kiegyenlítődés rendjének nevezte.

A legutóbbi korrupciós esetek - elsősorban a Siemens, a Deutsche Telekom és a Lidl botránya - alapján a kancellár nagyobb önmérsékletre szólította fel a vállalatvezetői elitet. Minden felelőtlen gazdasági vezető veszélyezteti a szabad társadalom alapjait - hangoztatta Merkel, s a korrupciós ügyek maradéktalan feltárását követelte. A Siemensnél vagy a Deutsche Telekomnál történteket ugyanakkor egyedi eseteknek nevezte, s óva intett az általánosítástól.

A kormányfő élesen bírálta azokat az erőket - mindenekelőtt a Baloldal pártját -, amelyek szerinte megpróbálják kijátszani egymás ellen a társadalom különböző csoportjait. Ennek kapcsán elutasította azt a megközelítést, hogy a gyengék az erősekkel szemben alkossanak szövetséget. Ehelyett arra kell törekedni, hogy a gyengék és az erősek egymással szövetkezve használják ki az ország esélyeit. Ezt a szövetséget csakis a szociális piacgazdaság biztosíthatja - jelentette ki.

Merkel elismerte, hogy a globalizáció sok állampolgárt elbizonytalanított. A politikának azonban választ kell adnia az emberek kétségeire - jelentette ki a kancellár, utalva arra, hogy ellenkező esetben fennáll a társadalom radikalizálódásának veszélye.