Az írországi népszavazás eredménye újból rávilágított: az unió képtelen vonzóvá tenni magát az európaiak szemében - három évvel azután, hogy a franciák és a hollandok népszavazás útján vetették el az EU tervezett alkotmányát.

A Dublinból érkező hírek hatására pénteken délután egy hónapos mélypontra zuhant az euró árfolyama a dollárhoz képest. Az írek döntése azt jelenti, hogy az uniót erősebb vezetéssel felruházó szerződés - a tervvel ellentétben - nem léphet hatályba 2009. január elsején.

A brit kormányfő, akinek hazájában még csak a parlament alsóháza adta áldását a lisszaboni szerződésre, sietett leszögezni: London végigviszi a ratifikálást (amelyhez még a lordok házának jóváhagyása szükséges), és nem enged az euroszkeptikusok nyomásának, akik Nagy-Britanniában is népszavazást sürgetnek a szerződésről.

Brüsszeli diplomáciai források szerint hasonló ígéret hangzott el Prágában és Stockholmban is, ami valószínűvé teszi, hogy az év végéig az EU valamennyi tagállama törvénybe fogja iktatni a dokumentumot.

Az írországi népszavazás kimenetele minden bizonnyal újból megkérdőjelezi az EU-nak a közvélemény szemében élvezett legitimációját. Az utóbbi tíz évben számos EU-referendum végződött kudarccal Dániában, Svédországban, Írországban, Hollandiában és Franciaországban, amikor az euró bevezetése vagy intézményi reformok forogtak kockán.

Európa számos szavazópolgára távoli, elitista szervezetet lát az EU-ban, dacára a polgárbarát imázst előmozdítani hivatott brüsszeli intézkedéseknek, mint például a megújuló energiaforrások propagálása vagy a mobiltelefonálás hívásdíjainak mérséklése. Ez a látásmód különösen megdöbbentőnek tűnik Írország esetében, amely 35 évi uniós tagsága alatt szegény agrárországból az EU második leggazdagabb államává vált - jórészt a Brüsszelből érkező segélyeknek köszönhetően. Ezek szintje - egy főre számítva - a legmagasabb az unióban.

"Ez része az EU-tól érzett általános kiábrándultságnak. Hasonló eredményt kaptunk volna, ha más tagországokban is népszavazást rendeztek volna" - vélekedett Brüsszelben az Európai Bizottság egy rangidős tagja, aki nevének elhallgatását kérve még az ír népszavazás előtt nyilatkozott. - Az emberek minden negatívumért az EU-t teszik felelőssé, és az unió a globalizációtól érzett félelmek gyújtópontjába került - tette hozzá.

Az idézett biztos szerint nem lesz megismételt népszavazás Írországban, ami azt jelenti, hogy a lisszaboni szerződés halott. Mások nem olyan bizonyosak ebben.

Brian Cowen ír kormányfő a népszavazási kampányban kizárta egy második referendum lehetőségét. Az a tény, hogy az íreket egyszer már "repetához" szólították, miután 2001-ben elvetették népszavazáson a nizzai szerződést, valószínűtlenné teszi az ötletet - de nem lehetetlenné.

Rövid távon az írek elutasító véleménye azt jelenti, hogy halasztást szenvednek a szervezeti változások: az Európai Tanács állandó elnökének tisztsége és az erősebb jogkörökkel felruházott uniós külügyminiszter posztja.

Nemzetközi síkon az EU meggyengül, nevezetesen az olyan "nehéz" partnerekkel folytatott párbeszédben, mint Irán vagy Oroszország, hiszen nem működő védelmi és külpolitikai intézményekkel kell tovább "sántikálnia", s ráadásul tekintélyén is csorba esett - mutattak rá diplomaták.

Mindazonáltal a nizzai szerződés hatályba lépésével az uniónak hatékonyabban sikerült döntéseket hoznia azóta, hogy tagállamainak a száma 15-ről 27-re emelkedett - hangoztatják EU-hivatalnokok. Szerintük az írországi népszavazás eredménye nem késleltetheti azoknak a törvényeknek a kidolgozását, amelyek a légkör melegedése elleni harcot, az energiaforrások hatékonyabb felhasználását és az unió belső energiapiacának a verseny előtti szélesebbre tárását célozzák.