- Orbán Viktor szerint gazdasági kényszer van az előre hozott választásra. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy fennáll-e a politikai kényszer is?

- A kettő összefügg. Gazdasági kényszer azért van, mert minden mutató azt jelzi, hogy a kormánynak azon állítása, miszerint Magyarország túl lenne a legnehezebb időszakon, egyszerűen nem igaz. A makrogazdasági mutatók - a költségvetési hiány, az infláció, a munkanélküliség, a gazdasági növekedés adatai - azt jelzik, hogy továbbra is leszakadóban vagyunk az Európai Uniótól. Az is világosan látszik, hogy ilyen hihetetlen mennyiségű államadóssággal a hátunkon, egy hiteltelen kormánnyal nem leszünk képesek a világgazdasági versenyben megállni a helyünket, illetve megindítani a gazdaság növekedését. Egyébként, sajnos, nincs politikai kényszerűség, mert a hitelét és támogatottságát veszített kormány számára semmilyen közjogi szabály nem írja elő, hogy le kellene mondania. Az egyetlen döntő tényező a kormányon lévő politikusok lelkiismerete, ami, úgy tűnik, mindent elbír - legalábbis az elmúlt két év arról adott tanúbizonyságot, hogy Gyurcsány Ferencet különösebben nem zavarják a legitimációs kérdések, a hitelesség kérdései, a választópolgárokkal való őszinte párbeszéd.

- Mégis különleges helyzet állt elő azzal, hogy május elsejétől felbomlott a koalíció, az MSZP egyedül, kisebbségben kormányoz.

- Igen, és tegyük hozzá: program nélkül. Hiszen nagyon jól látszik a kormányzati politika hiányából is, hogy a koalíciós programot, amely a 2006-os választási kampány, majd a kormányzás alapját képezte, és amelynek a végre nem hajtása miatt az SZDSZ kilépett a koalícióból, gyakorlatilag félretették. Most Dobogókőn próbáltak volna egy újat alkotni, de a sajtótudósítások szerint általános vitába fajult a kétnapos kormányülés, és szemmel láthatóan mindenfajta megállapodás nélkül, konkrét programpont nélkül abban maradtak, hogy a nyáron még beszélgetnek.

- Gyurcsány Ferenc azt mondta, egyetlen alkalommal sem volt fennakadás a törvényhozásban, kényelmesen el tudják fogadtatni a parlamenttel az indítványaikat...

- A miniszterelnök két dolgot kever össze, meggyőződésem szerint szándékosan. Ugyanis nem tévesztendő össze a törvényhozás szakpolitikai törvényalkotó munkája - például a Balaton-törvény vagy az országos területrendezési terv módosításáról szóló törvény elfogadása -, amely pártpolitikai legitimációs kérdéseket nem érint, olyan bizalmi döntésekkel, mint például egy interpellációs szavazás, amellyel kapcsolatban tudjuk: meglehetősen rögös utat járt be a kisebbségi kormányzat, hiszen már négy interpellációs szavazást elveszítettek, és a java csak szeptembertől kezdődik.

- Mennyiben teremtett új helyzetet a kormányzati stabilitás szempontjából az SZDSZ-ben történt tisztújítás? Milyen céllal hívta tárgyalásra Orbán Viktor a szabad demokraták új elnökét, Fodor Gábort?

- Ahogy távolodunk az SZDSZ elnökválasztásának időpontjától, egyre kevesebb esélyt látok arra, hogy Fodor Gábornak valós megegyezési szándéka lenne és az előre hozott választásokat komolyan vetette volna fel. Hiszen megválasztása pillanatában még rendkívül bátor volt, és minden politikai erőnek párbeszédet ajánlott. Tulajdonképpen ezt az alkalmat ragadta meg Orbán Viktor, amikor válaszában felajánlotta a tárgyalást az előre hozott választásokról. Túl azon, hogy a Fidesz elnöke most már négy napja nem kapott viszonválaszt, a sajtónyilatkozatokban Fodor Gábor folyamatosan hátrál az előre hozott választások lehetősége elől, és a Fidesszel szemben egyre ellenségesebb üzeneteket fogalmaz meg.

- Tegnap Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ha most vasárnap lennének a választások, mi lenne a Fidesz első dolga. Valóban olyan súlyos a helyzet, hogy válságkezelésre van szükség?

- A Fidesz 2006 ősze óta mondja azt, hogy egy meghatározott időre válságkezelő kormánynak kell az ország ügyeit a kezébe vennie. Másfél-két év kell a rendteremtésre, az újjáépítés alapjainak lerakására. Nemcsak azért fontos ez, mert Magyarországot 1990 óta a legsúlyosabb válság fenyegeti, hanem a politika hitelvesztése miatt is lényeges, hogy olyan szakemberek jöjjenek, akik újra tudják építeni a választópolgárok politikába vetett bizalmát. Gyurcsány Ferenc elvette a választópolgároktól azt a hitet, hogy a politika az emberek ügyeivel foglalkozik. Azt láthatják a kormányfőtől, hogy a politika olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a hétköznapi életükre nincsenek hatással: az ellenzék támadása, a nem létező szélsőjobboldali veszéllyel való riogatás, az általános hisztérikus belpolitikai hangulat fenntartása. Ezért lenne szükség olyan kormányra, amely rendet tesz az országban, megkezdi az újjáépítést, hogy az emberek érezzék, a politika végre az ő hétköznapi életkörülményeiken is jobbítani tud.

- Előállhat olyan körülmény, amely kikényszerítheti alkotmányos úton az előre hozott választást?

- A költségvetési törvény kapcsán elképzelhető ilyen helyzet. Elviekben a konstruktív bizalmatlansági indítvány is eszköz lehetne a kormány megbuktatásához, de a magyar alkotmányos szabályozás szerint ezt csak abban az esetben lehet előterjeszteni, ha az új miniszterelnök-jelölt rendelkezik az Országgyűlés többségének támogatásával. Más kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben ez legitimációt adó lépés lenne-e. Egy ilyen belső, parlamenti hatalomváltással szemben sokkal erősebb legitimációt adna egy előre hozott választás. A költségvetési törvény éles konfliktust teremthet, de nyilván tudja az MSZP és Gyurcsány Ferenc is, hogy a túléléséről van szó, ezért nincsenek a tekintetben illúzióim, hogy ne környékezne meg egyes önmagukat ellenzékinek nevező frakciókat vagy akár képviselőket, hogy igennel szavazzanak, vagy szívjanak el egy szál cigarettát a folyosón a szavazás pillanataiban, hiszen ezzel is a nemmel szavazók száma csökken. Technikailag 2010 tavaszáig elhúzható a kisebbségi kormányzás. De minden szocialista és szabad demokrata képviselőnek azzal a kérdéssel kell szembesülnie, hogy megéri-e rövid távú pártérdeküket az ország érdekei, a gazdasági kibontakozás lehetősége fölé rendelni.

- Gyurcsány Ferenc a minap a közszolgálati televízióban bizakodó volt, és azt mondta, megnyerhető a 2010-es választás.

- Ha be is következik valamilyen váratlan fordulat, társadalmi kataklizma, Gyurcsány Ferenc akkor is egy hitelét vesztett személyiség, aki a becslésem szerint körülbelül öt-tíz százalékot húz le az MSZP népszerűségén. Ennek a szocialisták is tudatában vannak, csak nem tudják, hogyan kellene megszabadulni tőle.

- Meglehetősen hosszúra, három hónaposra nyúlik az Országgyűlés nyári szünete. A Fidesznél ez mit jelent, a képviselők kilencven százalékát szeptember középéig nem is látják az emberek, vagy valóban elkezdi felkészülését az esetleges előre hozott választásokra a párt?

- A munka zajlik tovább. Az országgyűlési képviselők, választókerületi elnökök, polgármesterek és a politikai munkatársak régiónként egy szakmai-politikai felkészülési képzésen vesznek részt a nyáron. Július elejére egy konferenciát tervezünk, ahol a lakótelepi körzetekből bejutott képviselőkkel beszélünk a paneltelepek szociológiájáról és mindennapi problémáiról. A kormány pedig nem bliccelheti el azt, hogy előbb vagy utóbb valamilyen programmal vagy programelemekkel előálljon, és ha ez megtörténik, megpróbáljuk rábírni a kabinetet, vitassa meg, s szavazzon róla a parlament. Nyáron a szakmai műhelyek is tovább működnek. Ugyanakkor a politikai akciók száma nyilván kevesebb lesz, mint más évszakokban.

- Várható-e további szigorítás a frakciófegyelem betartása érdekében, elkerülendő, hogy ősszel is az ellenzéki képviselők indokolatlan hiányzása miatt meneküljön meg több alkalommal a kisebbségi kormány az egyes interpellációk, törvények elfogadásakor?

- A frakció szabályzata számomra mindössze annyit tesz lehetővé, hogy pénzbüntetést szabjak ki a szavazásoktól indokolatlanul távol maradó képviselők részére, akik ezt az összeget jótékony célra fizetik be. Frakciótársaimnak azonban nemcsak nekem, hanem elsősorban választópolgáraiknak kell elszámolniuk. Május elseje óta a kritikus szavazásokról lemaradókat minden alkalommal megbüntettem, javult is a fegyelem, a képviselők ráébredtek, mostantól minden egyes szavazat számít. Néha egyébként egészen banális vagy sajnálatos oka van annak, hogy hiányzik egy-egy képviselő: kimegy dohányozni a folyosóra, vagy más esetben külföldi munkaút vagy egészségi problémák jönnek közbe.

- Monok polgármestere lavinát indított el, egyre több önkormányzat próbálja jobb belátásra bírni az ingyenélőket azzal a rendszerrel, hogy a szociális segélyt közmunkához köti. Kezdetben több szocialista polgármester üdvözölte, helyeselte a terveket, ám Gyurcsány Ferenc és Szűcs Erika szociális miniszter a napokban határozattan kiállt a mostani segélyezési elvek mentén. A Fidesz miért nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben?

- Tulajdonképpen kényelmes helyzetben vagyunk, mert az a megoldás, amelyet a monoki polgármester bevezetett, és amelyet már több település átvenne, kísértetiesen hasonlít az 1998-2002 közötti segélyezési rendszerhez, s amelyet nem mellesleg a szocialisták szüntettek meg. Az egyik, Lendvai Ildikóval folytatott televíziós vitában nemcsak én, de az MSZP frakcióvezetője is teljes támogatásáról biztosította a monoki terveket. A napokban némileg meghökkenve olvastam Gyurcsány Ferenc megnyilvánulását, aki semmilyen formában nem támogatja ezt a megoldást. Én vele ellentétben üdvözlendőnek tartom a szociális segély és a közérdekű munkavégzés összekapcsolását.

- A Fidesz-kormány alatt iskolalátogatáshoz kötött családtámogatást is bevezettek. Hatalomra kerülésük után újra ez a filozófia érvényesülne, vagy továbbra is lehetne Mercedesszel segélyért járni?

- Azt a filozófiát valljuk, amit korábban is: a társadalmi felemelkedés a munkán és a tanuláson keresztül vezet. Ezt tartalmazza a Fidesz Erős Magyarország alapprogramja is. Minden segélyre, szociális ellátásra szoruló csoport számára biztosítani kell a felemelkedés lehetőségét, és ösztönözni kell őket, hogy a saját lábukra álljanak.

- Orbán Viktor korábban többször hangsúlyozta, hogy az ország minden polgárát megvédik, ha jogsérelmet szenved, senkit sem hagy a Fidesz az út szélén. A napokban történt egy megdöbbentő eset: egy magyar állampolgárt, Toroczkai Lászlót terroristagyanú miatt utasították ki Kanadából, nem engedték meg, hogy részt vegyen a helyi magyar szervezetek meghívására azok rendezvényein. Mit gondol ön erről?

- Alapvetően a Magyar Köztársaság külképviseleti szerveinek kell ilyen esetben jogsegélyt biztosítani, vagy gondoskodni arról, hogy a sértett fél legalább megtudja, milyen körülmények vezettek a kitoloncoláshoz. Nem ismerem a konkrét esetet, ám ha a legkisebb kétely is felmerül az intézkedés jogszerűségét illetően, tájékoztatást kell kérni a kanadai magyar külképviseleti szervektől.

- A magyar kormány szervei ebben az ügyben nem adnak tájékoztatást, viszont minden követ megmozgattak, hogy két drogdílernek ne kelljen a jogos börtönbüntetését Ecuadorban leülnie. Ehhez kapcsolódik még az utóbbi hetekben a parlamentben elfogadott amerikai-magyar terroristaellenes egyezmény, amelynek következtében a Nemzetbiztonsági Hivatal magyar állampolgárokat bélyegezhet meg, s kiadhatja személyes adataikat az Egyesült Államoknak.

- Az a konkrét eset ismerete nélkül is bizonyos, hogy a magyar külképviseleteknek minden magyar állampolgárt egyenlően, politikai nézeteire való tekintet nélkül védeniük kell. A magyar szervek nem védhetnek valakit jobban vagy kevésbé, mert az illető állampolgár számukra szimpatikus vagy ellenszenves politikai nézet vall.

- Egyre válságosabb helyzetbe kerül a közbiztonság is, a brutális, erőszakos bűncselekmények száma megnövekedett az utóbbi időben. Van-e a Fidesznek átfogó javaslatcsomagja a rend, a biztonság helyreállításához?

- A közbiztonság kérdésének alappontjai szintén megtalálhatók az Erős Magyarország alapprogramban. Sommásan úgy foglalható össze, hogy a Fidesz a törvényesség és a rend pártja. Ez azt is jelenti, hogy a meglévő állami eszközöket kell használni, újrahasználni és legitimálni annak érdekében, hogy Magyarországon ismét helyreálljon a törvényességbe vetett hit. A rendőrséget anyagilag, egzisztenciálisan és a legitimitás értelmében is meg kell erősíteni. Korábban elképzelhetetlen volt az a napjainkra jellemző szituáció, hogy a rendőrök bizonyos konfliktushelyzetekben nem mernek kimenni a helyszínre, mert nem érzik maguk mögött azt a felszereltségbeli, pénzügyi és morális támogatást, amely szükséges lenne ahhoz, hogy a törvény és a rend nevében hatékonyan lépjenek fel. Másrészt a polgárok részéről sok esetben olyannyira megfogyatkozott a rendőrökkel szembeni bizalom, hogy a hatóságban nem a jogszerűség végső menedékét, hanem potenciális fenyegetést látnak. Az a célunk, hogy megváltoztassuk ezt az állapotot. A rendőrségnek pénzügyi értelemben is vissza kell adni azt a megbecsülést, amit korábban bírtak, cserébe viszont el kell várni tőlük a maximális jogkövetést és jogszerűséget. Mindez pénzbe, hitbe és bizalomba kerül mindkét oldalon, úgy az állampolgárok, mind pedig a rendőrség részéről. A rendőrség nélkül nem fogjuk tudni a közrendet helyreállítani.