Napirend előtt beszélve emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában új oktatási törvényt fogadott el a parlament, amelynek bevezetéséhez csupán a köztársasági elnök aláírása hiányzik. "Ezentúl, a magyar anyanyelvű diákok számára készülő történelemkönyvekben, a helységneveket és a történelmi személyiségek neveit a szlovák helyesírás szerint kell írni, semmibe véve több évszázados történelmi és nyelvi hagyományokat" - fogalmazott. - A szlovák fővárost mi magyarok évszázadok óta Pozsonynak hívjuk, és nem Bratislavának, mint ahogy az is magyar nyelvi sajátosság, hogy az osztrák fővárost Bécsnek hívjuk, nem pedig Wiennek vagy Viennának. Ezzel nyilvánvalóan nem megsérteni akarjuk szomszédainkat, hanem hűségesek maradni anyanyelvünkhöz - mondta Schmitt Pál.

Leszögezte: a strasbourgi Európa Tanács 1992-ben elfogadott Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját Szlovákia 2001-ben aláírta és ratifikálta, ezzel nemzetközi szerződésben kötelezte magát a kisebbségi nyelvek tiszteletben tartására. Leonard Orban többnyelvűségi biztos maga is stratégiai fontosságúnak tartja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének ápolását. - Sajnálatos és elfogadhatatlan, hogy a Kultúrák közötti párbeszéd európai évében Szlovákia az európai gyakorlattal ellentétesen jár el, és nem szélesíti a kisebbségek jogait, hanem éppen ellenkezőleg, csorbítja azokat - hangsúlyozta a magyar képviselő. - A trianoni szerződés következtében több ezer magyar nevű település került határainkon túlra, jogunk van ezek neveit anyanyelvünkön használni. A nyelvi sokszínűség Európa kulturális öröksége, egyedülálló kincse, amelynek megőrzése mindannyiunk feladata - tette hozzá.