Az egykori Jugoszláviából kiszakadt köztársasággal a megállapodás megkötését az tette lehetővé, hogy Bosznia-Hercegovinában két fontos törvény elfogadásával lezajlott a rendőrségi reform első szakasza. Az unió azonban azt is értésre adta, hogy Szarajevónak tovább kell haladnia a reformok útján ahhoz, hogy közeledése az EU-hoz folytatódhasson.

A megállapodást - amely az uniós tagjelölti státus elnyerésének előfeltétele - már áprilisra kidolgozták, de az ezer oldalas szövegnek az összes uniós, illetve bosznia-hercegovinai hivatalos nyelvre történő lefordítása a vártnál időigényesebbnek bizonyult. A boszniaiak ezért tettek is csípős megjegyzéseket az EU-ra, különösen annak kapcsán, hogy Szerbiával hamarabb aláírták - igaz, az uniós országok részéről azóta sem ratifikálták - a társulási megállapodást.

Hogy Bosznia-Hercegovina mikor reménykedhet a csatlakozási tárgyalások megkezdésében, az nem csupán saját belső reformjainak megvalósítási ütemétől, hanem a jelek szerint az ír népszavazás után előállt helyzet további alakulásáról is függ.

Lassíthatja az unió további bővítését, hogy az írek csütörtökön elvetették az EU intézményi, döntéshozatali reformját célzó lisszaboni szerződést. A lisszaboni szerződés ugyanis éppen arra szolgálna, hogy felváltsa a jóval kevesebb tagországot számláló unió testére szabott nizzai szerződést, és működőképesebbé tegye a kibővült - valamint további bővülést tervező - szervezetet. A változások fő iránya a többségi elven történő döntéshozatal terének bővülése az egyöntetűség elvének - lényegében minden tagország vétójogának - a rovására.

Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a Bild am Sonntag című német vasárnapi lapnak úgy nyilatkozott, hogy amíg a lisszaboni szerződés nem lép hatályba, addig - Horvátország valószínű felvételét leszámítva - nem bővíthető tovább az unió. Pötteringnek némiképp ellentmondott hétfőn Olli Rehn, az EU bővítési biztosa, aki szerint az ír népszavazás kimenetele nem szünteti meg az EU elkötelezettségét a további bővítések mellett. Rehn szerint a lisszaboni szerződéssel kapcsolatban előállt nehézségek ellenére az unió távlatot kínál Délkelet-Európának és Törökországnak. Rehnnek ezt a megfogalmazását - az "európai távlat" melletti elkötelezettséget - a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban a külügyminiszterek közös hétfői állásfoglalásában is hangsúlyozták. Felszólították emellett Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát, hogy összpontosítsanak a vízumliberalizációs menetrendből fakadó követelmények teljesítésére.

A szintén a térségben fekvő Horvátországgal ugyan már előrehaladottak a csatlakozási tárgyalások, de ugyanez Törökországról nem mondható el, és az unióban sokan szeretnék távol tartani a törököket. Számukra az ír népszavazási döntés újabb érvet adhat a bővítési folyamat lelassításához, és ez a tagjelölt balkáni országokra is kihathat - mondják brüsszeli elemzők.